Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

71 ttitetjqgi Döntvénytár. zödésnek a záros határidőn túl történt megkötése esetén a közvetítő a közvetítési díjat sikerrel csak abban az esetben követelheti, ha bizonyítja, hogy az ügyletnek a záros időben létre nem jöttét a díjat igérö fél hibája, mulasztása, vagy szándékos — s az ő kijátszására irányult eljárása — idézte elő. (Kúria 1923 febr. 23. P. II 1684/1922. sz ) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A meg nem támadott irányadó tényállás szerint az alperes Budapesten, Fehérvári-út 98. szám alatt lévő gyártelepének eladásával a felperest 1917 június l én megbízván, az ennek alapján alperesnek bemutatott H. D.-vel, mint a «F.» teasüteményés cukorkagyár részvénytársaság igazgatójával a vételi ügyletre vonatkozólag folyamatba telt tárgyalások eredményre nem vezettek és abbanmaradtak; s közvetítési megbízás és jutaléklevél hatálya azonban a felperes kérelmére 1917 június 12-éig meghosszabbítva lett, majd a közvetítési szerződés a gyártelepen kívül a gyár felszereléseire is kiterjesztelvén, annak hatálya 1917 szeptember 8-áig további meghosszabbítást nyert. Ebből a tényállásból kétségtelen ugyan, hogy a felperes a közvetítési megbízás létrejötte után — 1917 június elején — a szerződő feleket tényleg összehozta; azonban az a körülmény, hogy a közvetítéssel megbízott egyén a feleket tényleg összehozza, még magában véve nem szolgálhat alapul a közvetítési díj követelésére akkor, midőn a felek a szerződést az összehozás alkalmával meg nem kötötték, hanem a szerződés csak később és pedig a közvetítő tevékenységétől függetlenül a vevő félnek önként történt jelentkezése folytán létesült. Már pedig a meg nem támadott irányadó tényállás szerint H. D. a «F.» teasütemény- és cukorkagyár r.-t. igazgatója 1917. évi szeptember hó elején önként a felperes minden közvetítői tevékenysége nélkül jelentkezett az alperes által az eladással is megbízott Sch. A.-nál s vette fel vele az előbbi tárgyalás tárgyát nem is tevő gyári felszerelési tárgyakra is kiterjedőleg az 1917. évi október 11-én — már a záros határidőhöz kötött felperesi közvetítési megbízás hatálytalanná válta után — a szerződés megkötését eredményező tárgyalást. A fellebbezési bíróság ennek a tényállásnak az alapján s különösen abból folyólag, hogy a közvetítési megbízás első megadása alkalmával összehozott felek közölt a szerződés akkor nem létesült, a felperes pedig a tárgyalások sikertelen végződése után és a megbízás hatályának ismételt meghosszabbítása ellenére is s