Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. A jelen perben nem az az eldöntendő jogkérdés, vájjon az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság helyett az osztalékot Budapesten kiűzető Pesli Magyar Kereskedelmi Bank valóságos lírában, avagy átszámítással magyar koronában tarlozott-e az osztalékot a jelentkező részvényeseknek kifizetni, hanem, hogy az alperes a nyert megbízásnak megfelelően járt-e el és megbízása körében nem sértette-e megbízójának érdekeit azzal, hogy a lírában megállapított osztalékot magyar koronában vette fel és írta a felperes javára. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a felperes minden különösebb utasítás nélkül azzal bízta meg az alperest, hogy az utóbbi a nála letétben levő 25 db Adria részvény 1920. évi osztalékra jogosító szelvényeit váltsa be. Mivel pedig az is ítéleti tényállás, hogy az 1920. évi osztalékszelvényenként (részvényenként) 30 lira volt, az alperes a felperestől nyert megbízásnak csak úgy feleli volna meg, ha a szelvényeket a megállapított lírapénznemben váltja be, vagy, amennyiben a beváltó pénzintézet a lírában való folyósítást megtagadta volna, megbízójának további utasítását kéri ki. Alperes azonban a fellebbezési bíróság ítélete szerint nem is vitatta, hogy a kérdéses szelvényeknek lírában való beváltása módjában nem állott s így nyilván a nyert megbízás ellenére járt el, amikor lira helyett magyar koronát fogadolt el a felperes részére. Az elsőbíróságok tehát az alperes megbízásellenes és a felperes érdekeit sértő eljárásának jogkövetkezményét az anyagi jognak megfelelően állapították meg az alperesnek arra való kötelezésével, hogy a megbízásellenesen beváltott szelvények liraértékét lírában írja jóvá a felperesnek nála vezetett folyószámláján. 37.1. Az a körülmény, hogy a közvetítéssel megbízott egyén a feleket tényleg összehozza, még magában véve nem szolgálhat alapul a közvetítési díj követelésére akkor, midőn a felek a szerződést az összehozás alkalmával meg nem kötötték, hanem a szerződés csak később és pedig a közvetítő tevékenységétől függetlenül a vevő félnek önként történt jelentkezése folytán létesült. — //. A záros határidőhöz kötött közvetítési szerződésnek magának is csak az lehet a helyes értelmezése, hogy a záros határidőhöz kötött közvetítői tevékenység maga ez alatt a záros határidő alatt sikerre is vezessen s a szer-