Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. A kifejtettek szerint a megtámadott közgyűlési határozatok a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett okokból meg nem semmisíthetők s így nem mellőzhető a felperesek részéről felhozott egyéb támadási okok elbírálása. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság téves jogi álláspontjánál fogva ezek tárgyában nem határozott, ítéletét az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani. = Az a körülmény, hogy a részvény üres hátirattal igazolt új birtokos:) a részvénykönyvben, mint ilyen bejegyezve nincs, a KT. 178. §-a szerint nem eredményezheti azt, hogy az a részvénybirtokos ne gyakorolhassa azokat a jogokat, melyek őt a rá átruházott részvény alapján megilletik. Dtár HL f. XVIII. 181. 1. — A részvénykönyvbe való bevezetés csak a részvényesi minőséget, de nem egyszersmind a részvény tulajdonát is bizonyítja. Kúria 829/1897. (irecsák I. 07. — Az alapszabályokban érvényesen megállapítható, hogy a közgyűlésen szavazati, felszólalási és indítványozási joggal csak az bír, aki a közgyűlést megelőzően három hóval a részvénykönyvbe bevezetve van és részvényeit bizonyos időben és helyen leteszi. Hitelj. Dtár V. 39. Ily alapszabályi rendelkezés esetében átírás nélkül nincs szavazati joga annak sem, ki a részvények tulajdonát és birtokát megszerezte és a részvényeket a közgyűlés előtt alapszabályszerűen letette. A részvények e tulajdonosa csak a részvénykönyvben részvényesként szereplő személynek érvényes meghatalmazása alapján gyakorolhat szavazati jogot. Hitelj. Dtár XI. 128. Közgyűlési határozat megtámadásának joga csak azt a részvényest illeti, ki már a közgyűlési határozat meghozatalakor és a per egész folyama alatt részvényes volt. A később szerzett részvény — méhnek a közgyűlés tartásakori birtokosa megtámadási jogát nem gyakorolta — nem ad felperességet akkor sem, ha a határozat a korábbi tulajdonos által megtámadható lett volna. Hitelj. Dtár V. 124. 23. A részvénytársaságnak csak az a vagyona váltságköteles, amely az 1920 december 31-ikével készített mérlegben, mint alaptőke szerepel. E szerint csak a váltságköteles vagyont képviselő részvények lebélyegzéséről lehet szó s az időközben a vagyonváltság kérdésétől függetlenül elhatározott alaptőke felemelésből kifolyólag kibocsátott részvények lebélyegzése csak ezen részvények összes birtokosainak beleegyezésével határozható el. (Budapesti kir. ítélőtábla 1922 febr. 25. 6. P. 423/4922. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az 1921 : XV. tcikk 18. §-a második bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a vagyonváltsággal terhelt részvény-