Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

:;s Hite Ijog i Döntvénytár. társaság az 1920 december 31-iki mérlegen mutatkozó részvényeinek 15 % -át tartozik beszolgáltatni, helyesen az következik, hogy a részvénytársaságnak csak az a vagyona váltságköteles, amely az 1920 dec. 31-ikével készített mérlegben, mint alaptőke szerepei. Amikor tehát ugyanazon szakasz harmadik bekezdése a vagyonváltságnak váltságrészvények és pedig alaptőkeleszáüítás útján való lerovása esetére az alaptőkének 15,%-os lebélyegzését írja elő, a dolog természetéből következik, hogy csak a váltságköteles vagyont képviselő részvények lebélyegzéséről lehet szó s az időközben a vagyonváltság kérdésétől függetlenül elhatározott alaptőkefelemelésből kifolyólag kibocsátott részvények lebélyegzése csak ezen részvénvek összes birtokosainak beleegyezésével határozható el. Nem helytálló folyamodónak a felfolyamodásban felhozott az az érvelése, hogy a felhívott 18. §. szelleméből folyóan a váltság lerovás után a részvényeknek egyenlő névértéküeknek kell lenniök, mert ez egyfelől csak a váltságköteles részvénvekre vonatkozhatik, másfelől pedig semmi akadálya nincs annak, hogy a váltságleróvás folytán lebélyegzett és az 1920 december 31-ike után kibocsátott részvények névértéke közgyűlési határozattal egyenlővé télessék. Mindezeknél fogva az elsőbíróság végzését a most kifejtettekkel kiegészített indokai alapján helyben kellett hagyni. 24. Külföldi részvénytársaság belföldi fiókjai részére cégvezető ki nem rendelhető. E szabály alól csak a volt osztrák császárság területén főteleppel bíró részvénytársaságokra nézve tétetett az 1908: XXII. tc. 2, §-a alapján kivétel. (Budapesti kir. ítélőtábla 1921 dec. 7. 6. P. 9543/1921. sz.) A kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak nem ad helyt. Indokok: Abból, hogy a külföldi részvénytársaság belföldön igazgatósággal nem bír és hogy a KT. 211. §. 5. pontja értelmében a társasági fiók cég érvényes jegyzésére a képviselőség feljogosítandó, az állandó bírói gyakorlat azt a következtetést vonja le, hogy a külföldi részvénytársaság belföldi fiókja cégének jegyzésére egyedül a képviselőség jogosult; ennek részére tehát cégvezető ki nem rendelhető. A bírói gyakorlat e szabály alól egyedül azokra a külföldi részvénytársaságokra nézve tett kivételt, melyeknek főtelepe a volt ausztriai császárság területén lévén, azokra nem KT. 211. §-a, hanem az 1908 : XII. tcikkbe iktatott kereskedelmi és forgalmi szer-