Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

30 Hiieljogi Döntvénytáv* közgyűlésen való szavazati jogot, csak az a részvényes gyakorolhatja, akinek részvényei legalább három hónappal a közgyűlés elolt nevére a részvénykönyvben átírattak, azt a korlátozást tartalmazza, hogy a közgyűlésen való szavazati jog a részvényest csak annyiban illeti meg, amennyiben részvényeit a megjelölt határidő előtt a részvénykönyvben a maga nevére átirattá, de semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a részvénykönyvbe bevezetett részvényes gyakorolhatja a közgyűlésen való szavazás jogát akkor is, ha részvényeit a közgyűlés előtt eladta, tehát a közgyűlés idejében már nem volt részvényes ; mert a részvénykönyvbe való bevezetés ténye, nem állapíthat meg oly jogot, amelyet a törvény a részvény tulajdonához fűz, a részvény tulajdonának átruházása pedig megszünteti az átruházónak részvényesi minőségét, mert akinek részvénye nincs, az nem részvényes. A fellebbezési bíróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint azok, akiket a közgyűlés elnöke a szavazásból kizárt, olyan részvényesek meghatalmazottjaiként jelentkeztek a közgyűlésen, akik részvényeiket a közgyűlés előtt eladták s akiknek vevői az általuk megvett részvényeket nevükre a részvénykönyvbe át nem íratták. Ezek a meghatalmazok tehát részvényeik eladása folytán a közgyűlés idején részvényesek már nem voltak, részvényesi jogokat sem személyesen, sem meghatalmazott útján nem gyakorolhattak s így az ő meghatalmazottjaikként jelentkezőket a közgyűlés elnöke az alapszabályok megsértése nélkül zárhatta ki a szavazásból. Teljesen közömbös emellett az, hogy a 221. szavazatot képviselő részvények tekintetében meghatalmazottakként jelentkezettek maguk voltak-e a kérdéses részvények vevői ? Mert mint állítólagos vevők a saját nevükben sem élhettek volna szavazási joggal azon a közgyűlésen, amelyet legalább három hóval megelőző idő előtt az állítólag általuk megvett részvényeket az alperesi társaság részvénykönyvében nevükre át nem Íratták. A részvényeseknek az alapszabályok rendelkezéseihez kell igazodniok s tudomást szerezhet ezekről a cégbíróságnál való betekintés útján mindenki, aki a részvényessel annak részvényei tárgyában ügyleti viszonyba lép; módjában van tehát a részvény eladójának és vevőjének egyaránt, hogy az alapszabályok rendelkezéseihez képest biztosítsa azt az érdekét, amely az átruházás útján szerzendő részvények alapján való szavazási jog gyakorlásához fűződik s így útját vághatja annak az eshetőségnek, hogy az alapszabályok intézkedése folytán a közgyűlésen való szavazati jog bizonyos időn át gyakorolható neih lesz. Ez a szempont tehát a vitás jogkérdés elbírálásánál jelentőséggel nem bírhat s nem szolgáhat alapul arra, hogy a nem részvényes által kiállított meghatalmazás felhasználásával kijátszassék az alapszabályok fennebb érintett rendelkezése.