Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalomm utató Borvétel. l.Az 1919 szeptember 7-én életbelépett 4375/1919. M. E. sz. rendeletnek az a rendelkezése, amellyel az 1919. évi március hó 21-ike előtt bor adásvétele iránt kötött s az árú átadásával még nem teljesített ügyletek hatálytalanoknak nyilváníttat­tak, nem zárja el a szerződő feleket attól, hogy az e rendelet értelmében hatálytalan ügyletet közös megegyezéssel a rende­let életbelépte után is hatályában fenntartsák ós azt esetleg teljesítsék, vagy arra vonatkozóan új megállapodást, egyezsé­get kössenek. Az egyezség azonban a tévedésre vonatkozó ál­talános szabályok szerint megtámadható „ 1 ±. Az eladó által megbízottjához intézett és a vevőnek átadott írásbeli utasítás, hogy a bort a jelentkező vevő részére adja ki, nem azonos az ügyletnek a bor átadásával történt teljese­désbe menésével. A pincebérnek a vevőre hárítása magában - éve a kárveszély átszállását meg nem állapítja .._ _ 4 Vámilleték. 79. Annak a jogelvnek alkalmazása, hogy ha a vétel tárgya kül­földről hozandó árú, vagy a vevő tudja, hogy a más helyről küldött árút vámilleték terheli, a vámilleték ellenkező kikötés hiányában a vevőt terheli: helykülönbség mellett való vételt tételez fel, ahol az elküldés az átadást is magában foglalja, ahol tehát az eladó eladási kötelezettségének már ama tény által is eleget tesz, hogy az árút a vevő címére fuvarozás végett feladja. (KT. 344. §.) „ _ „ _ „ „ 134 Kárveszély. S3. II. Az a szabály, hogy az árú átadásáig vagy legalább is a szállítmányozó, illetve fuvarozó részére történt átadásig a ve­szély rendszerint az eladót terheli, korántsem jelenti azt, hogy a kárveszélyt viselő eladó a szerződést akkor is teljesíteni tartozik, ha a veszélyviselés ideje alatt a szolgáltatás reá nézve hibáján kívül, lehetetlenné válik: hanem ennek csak az a je­lentősége, hogy az eladó a nem szállított árú vételárának meg­fizetését — rendszerint szintén nem követelheti ... _ 141 Átvétel. 68. Az uradalom részére vasúton küldött zsákoknak a vasúttól való kiváltására és elvitelére a kocsis ebbeli minőségénél fogva magában véve nem tekintendő az uradalom megbízottjának, hanem csak akkor, ha erre egyúttal az uradalom erre jogosí­tott valamelyik közegétől utasítást kapott. Ilyen utasítás nél­kül tehát pusztán azért, mert a zsákokat a vasúttól az ura­dalmi kocsis vette át és vitte el, azok az uradalom részére átvettnek még nem tekinthetők. A kocsis által átvett zsákokért tehát az uradalom csak akkor felelős, ha a kocsis ennek az ügynek ellátásánál az uradalom erre jogosított közegétől nyert külön megbízás alapján járt el, vagy ha a zsákok az urada­lomba tényleg bekerültek „_ _ _ . .... l-JO I! X Lap

Next

/
Thumbnails
Contents