Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)
Hiteljugi Dán l vény tűi: 105 A minisztérium 5488/1918. M. E. sz. rendelete köztulajtlonba vette a vasutakat, is átadta azokat Budapest székesfőváros tulajdonába és birtokába. Ezt az állapotot azonban megszüntette a forradalmi kormányzótanácsnak, tehát az ú. n. tanácsköztársaság szervének 1919 március 26-án kelt IX. számú rendelete, mely a közlekedési üzemeket is köztulajdonba vette, a proletariátus vezetése és az illető üzem munkásságának ellenőrzése alá helyezte és termelési biztosok és ellenőrző munkástanácsok vezetésére bízta. A proletárdiktatúra megszüntetésekor tehát már nem az 5488/1918. M. E. számú rendelettel megteremtett helyzet, hanem a proletárdiktatúra által létesített állapot állott fenn. Ezt a helyzetet fenntartotta a kereskedelemügyi minisztériumnak 1919 aug. 10-én 70,985/1919. sz. rendelete, mely a forradalmi kormányzótanácsnak IX. sz. rendeletét a Budapesti Egyesített Városi V asutakat illetőleg további rendelkezésig egyelőre hatályban tartotta és a 73,324 1919. sz. rendelettel a vállalat igazgatására és gazdasági ügyeinek vezetésére szolgáló igazgatóságba miniszteri biztost és elnököt, valamint tagokat küldött ki. K rendeletek érvényessége az 1920:1. tc. 10. §-ában elismertetett. Az ekként fenntartott tényleges állapot ideiglenes rendezését célozza a 3233/1921. M. E. sz. rendelet, mely kimondja, hogy a vasutak vonalainak és tartozékainak tulajdona jog szerint az említett részvénytársaságokat illeti meg és hogy addig, míg az egyes vállalatok tulajdonát alkotó vagyon szétválasztása és szétosztása megvalósítható lesz: az üzemet a ((Budapesti Egyesített Városi Vasutak)) cég. mint közkereseti társaság az említett részvénytársaságoknak, mint a közkereseti társaság tagjainak korlátlan és egyetemleges kötelezettségével ideiglenesen továbbra is egyesítve folytalja: amely közkereseti társaság felszámolása mindjárt el is rendeltetett. Az _ idézett rendelet tehát azon kormányintézkedések közé tartozik, melyek az ú. n. tanácsköztársaság szerveinek rendelkezéseivel létesített állapot megszüntetésére és a jogrend helyreállítására szükségesek és amelyekre a minisztériumnak az 1920. évi I. tc. 9. §-a szerint meg volt a törvényes felhatalmazása. Nem lépte át annak korlátait azzal, hogy a kereskedelmi törvénnyel ellenkező rendelkezéseket tett; mert a proletárdiktatúra által létesített állapot a fennálló jogszabályokkal annyira ellentétes helyzetet teremteti, hogy annak lebonyolítására az általános • jogszabályoktól eltérő, kivételes átmeneti intézkedések szükségeseknek mutatkozhattak. Ezért a törvényes felhatalmazás körében kibocsátott rendelet törvényességél nem lehetett kétségbe vonni, a tett intézkedések célszerűsége pedig a törvényesség szempontjából vizsgálat tárgyává nem tehető. Magától értetik, hogv e be-