Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

84 Hitel jog t Döntvénytár. nek megfelelő összegű kárt szenvedett, a fellebbezési bíróságnak ide vonatkozó helyes jogi okfejtése szerint helytálló alappal nem bir, következésképen a leszállított kereseti követelés ezen az alapon és jogcímen nem ítélhető meg a felperes részére, ,A felperesnek ide vonatkozó panasza tehát szintén alaptalan. De elutasítandók voltak az alperesnek is a viszonkereseti követelésükkel történt elutasítlatásuk miatt használt felülvizsgálati kérelmükkel a következő okokból: Amint azt a fellebbezési bíróság ítéletében helyesen kiemelte, az 1918. évi okt, végén kitört forradalmi események után Magyarország és Csehország között ellenséges viszony állott be és a szóban forgó ügyletekre vonatkozó szerződéses teljesítési időben is olyan viszony állott fenn, amelynek következtében a szerződések teljesítése mindkét fél részérői lehetetlenné vált. A most jelzett köztudomású tényt a bíróság a Pp. 267. §-a értelmében hivatalból veszi figyelembe és abból a megfelelő jogi következtetést levonhatja akkor is, ha a feleknek perbeli álláspontja a köztudomású ténnyel ellentétben áll is, mert az anvagjogi szabályokat a bíróság hivatalból köteles alkalmazni. Minthogy pedig a teljesítés lehetetlenné válása folytán a viszonkeresetben felsorolt ücvletekre vonatkozó szerződések meeeV ö szűntek, megszűnt szerződésekből pedig jogokat egyik fél sem származtathat, ennélfogva az alpereseknek úgy a viszonkereset 1—8. pontjai alatt felsorolt ügyletekből kifolyólag igényelt kárpótlás, mint a 9. pontban megjelölt ügyletnek teljesítése iránt támasztott viszonkeresete, még pedig a most említett 9. pontban jelzett árúk szállítása iránti viszonkereseti igénye még azért is alaptalan, mert az irányadó tényállás szerint az alperesek ezeknek az árúknak árát is a szerződés értelmében az árúk szállítása előtt előre voltak kötelesek megfizetni; mert továbbá az alperesek a maguk részéről a szerződést ebben a tekintetben nemcsak, hogy mindeddig nem teljesítették, hanem az előrefizetés iránti készségüket nem nyilvánították, sőt ellenkezőleg csak az árúk szállítása és átadása ellenében volnának hajlandók vélelárt fizetni, és végül, mert az a fél, aki a szerződést a maga részéről nem teljesítette és nem is kész a szerződésszerű teljesítésre, az idevágó anyagjogi szabály értelmében a másik féltől teljesítést nem követelhet. A viszonkereset elutasítása miatt használt panasz tehát alaptalan. A fenti alapon való döntés mellett az alpereseknek többi felülvizsgálati panaszai érdemleges elbírálását nem igényeltek. = V. ö. Hitelj. Dtár XIV. 1., ±, 3., 14., XV. 34., 35., 36., 37. számú esetekkel.