Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 44. /. A háború által okozott kár fogalma alá csak az a kár vonható, amely a hadra kelt csapatoknak, avagy katonai személyeknek a háborús célok megvalósítására irányuló ténykedései következtében idéztetett elő. Ott tehát, ahol a tüzeset semminemű hadi célt közvetlenül szolgáló katonai intézkedéssel összefüggésbe nem hozható, hadi esemény által okozott kárról nem is lehet szó; a tűz okozta kár elhárítására vagy enyhítésére szolgálhatott eszközök hiánya pedig, mint a tűz keletkezésére ki nem ható s a szerződés keretén kívül álló körülmény a biztosító kártérítő kötelezettségének megállapítása szempontjából nem méltányolható. — //. Az, hogy a csőcselék lopási célzattal behatolt a földszinti bolthelyiségbe s a zárt redőnyök mögött oly világító eszközt használt, amelynek visszahagyása következtében az üzlethelyiség valószínűen kigyulladhatott: háborús körülménynek nem tekinthető. — Az, hogy a biztosított a menekülése és az ellenséges megszállás után bekövetkezett és a biztosításra befolyással bíró eseményekről a biztosítót nem értesítette, hátrányára be nem tudható. (Kúria 1922 márc. 14. P. II. 3267/1921. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s az alperes kártérítő kötelezettségét a felperessel szemben megállapítja. Indokok: A fellebbezési bíróság az ítéletben megállapított tényekből vont következtetéssel állapította meg azt, hogy a felperest érjt tűzkárt a háború okozta s hogy így azért az alperes kártérítésre nem kötelezhető; ezek a lények pedig a következők : Orsova város az 1916 október 26. napján lakóinak legnagyobb része, valamint a hatóságok állal elhagyatott és a város az ellenség kezén volt, melynek visszavétele iránt a hadműveletek folyamatba voltak; teljesen lakatlanul és őrizetlenül maradt a felperes háza; arról pedig, hogy egy esetleg bekövetkezhető