Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)
80 Hiteljogi Döntvénytár. káresetet akár maga a biztosított, akár más ^elháríthasson, vagy a kárt enyhíthesse, szó sem lehetett és a tűz kiütése után még a szükséges oltási munkálatok sem voltak foganatosíthatók. Ezekhői a tényekből a fellebbezési bíróság a Kúria megítélése szerint nyilván tévesen vonta le fennebb kiemelt jogkövelkeztetését. Ugyanis a háború állal okozott kár fogalma alá csak az a kár vonható, amely a hadra kelt csapatoknak, avagy katonai személyeknek a háborús célok megvalósítására irányuló ténykedései következtében idéztetett elő. Ott tehát, ahol, mint a fennforgó esetben is történt, a tűzeset semminemű hadi célt közvetlenül szolgáló katonai intézkedéssel összefüggésbe nem hozható, hadi esemény által okozott kárról nem is lehet szó; a tűz okozta kár elhárítására vagy enyhítésére szolgálhatott eszközök hiánya pedig, mint a tűz keletkezésére ki nem ható s a szerződés keretén kívül álló körülmény a biztosító kártérílŐ kötelezettségének megállapítása szempontjából nem méltányolható. Volt ugyan a felperesnek a fellebbezési bíróságnak ítéletében felhozottakon kívül a kártérítő kötelezettség alapját érintő egyéb támadása is, jelesül: hogy a tűz kiütése idején Orsován polgári zavargások voltak ; továbbá, hogy a honvédlaktanyának a megszálló ellenség részéről történt felrobbantása következtében a felperesnek biztosított lakóháza az e vonatkozásban felvett jegyzőkönyv tartalma szerint oly külső rongálásokat szenvedett, amelyek a tűzveszély fokozására szintén alkalmasak voltak ; emellett pedig a robbanás által a kőfalon keletkezett rés nagyban megkönnyítette a vagyonbiztonságot veszélyeztető elemeknek a felperes udvarába való juthatását s ezekre való tekintettel felhozta az alperes, hogyha ezek a körülmények előtte tudva lettek volna, ő az ügyletet meg nem köti s illetve nem ugyanazon feltétel mellett kötötte volna meg, amennyiben pedig eme változásról a bejelentés elmulasztása következtében tudomást nem nyert, így a szerződés fenn- vagy fenn nem állásáról nem is nyilatkozhatott, a biztosítás a KT. 490. §-a értelmében megszűntnek tekintendő. Az alperesnek eme kiemelt tényekre alapított érvelései azonban nem helytállók, mert a perben nincs tényállás arra nézve, hogy a tűz keletkezése napján Orsován oly polgári zavargások lettek volna, hogy a zavargó elemeknek valamely erőszakos ténykedése szolgált volna okul a tűz kiütésére; az pedig, hogy feltevés szerint a csőcselék lopási célzattal behatolt a földszinti bolthelyiségbe s a zárt redőnyök mögött oly világítóeszközt használt, amelynek visszahagyása következtében az üzlethelyiség valószínűen kigyulladhatott, háborús körülménynek, amely a biztosítási feltételek 3. §-ának meghatározása alá esnek, egyáltalán nem