Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

78 Hileljogi Döntvénytár. (Kúria 1922 márc. 15 P. II. 3332 1921. sz.). A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az 1910 1920. M. E. sz. rendelet értelmében a \ isszafogadott alkalmazottak munkabérösszegének megállapításá­nál elsősorban az az összeg irányadó, amelyet a munkaadó-vál­latnál az alkalmazott által a bevonuláskor betöltötthöz hasonló munkakört ellátó alkalmazottak a szolgálati viszony felújítása ide­jén élvezlek, a más hasonló vállalatnál alkalmazottak fizetésének az összege pedig csak akkor volna irányadóul veendő, ha nem lehetne megállapítani azt, hogy az alkalmazó-vállalatnál hasonló munkakörben alkalmazottaknak mennyi a fizetése, ennek az esete azonban fenn nem forog. Minthogy a megállapított tényállás sze­rint az alperesnél hasonló munkakörben alkalmazottaknak leg­magasabb fizetése a felperes részére felajánlott havi 5000 K-t meg nem haladja, az a körülmény pedig, hogy a felperes más vállalatnál bármely indokból magasabb összegű díjazáshoz jutott vagy juthat, ebben a perben nem döntő, az erre nézve kért bizo­nyítás felvételét, mint szükségtelent a fellebbezési bíróság helye­sen és így jogszabálysértés nélkül mellőzte. Panaszolta ugyan a felperes azt is, hogy helytelenül állapít­tatott meg tényként az, miszerint D. Albertnek a háború előtt ugyanannyi fizetése lett volna, mint a felperesnek. Ez a panasz azonban' nem helytálló azért, mert sem a vo­natkozó jegyzőkönyvben, sem a megtámadott ítéletben nincs nyoma annak, hogy a felperes D. Albertnek a tényállás megállapítására alapul szolgált vallomására bármi észrevételt tett volna s hogy a tanú által vallottak megcáfolására nézve a bizonyítás kiegészí­tését kérelmezte volna ; de felülvizsgálati kérelmében sem pana­szolta azt, hogy ily irányban a tényállás megállapítását kérel­mezte volna, a felülvizsgálati eljárásban ily vonatkozásban szó­val előterjesztett kérelme pedig már figyelembe vehető nem volt. Minthogy pedig a felperes az e tekintetben megállapított és meg nem támadott tényállás szerint az alperesnek a szolgálat felújítására telt ajánlatát el nem fogadta s ez által az alperessel szemben a szolgálati viszonyt önként egyoldalúan felbontotta s ilykép a hivatkozott rendelet 17. §-ában biztosított igényéhez való jogosultságát elveszítvén, a fellebbezési bíróságnak a kereset el­utasítására vonatkozó jogi döntése ezeknél fogva helyes és az anyagi jogszabálynak megfelel; miért is a felperest alaptalan felül­vizsgálati kérelmével elutasítani kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents