Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. l-l s mert M. M. bizományi ügyletekkel iparszerűen nem foglalkozott, de nem is foglalkozhatott. Ez a felperesi álláspont nem áll helyi. Meri a fixfrzetéses alkalmazott is lehet a főnök bizományosa, olyan jogszabály t. i.. mely ezt kizárná, nincs, és mert a KT. 368. §-a szerint kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha ezt valaki megbízásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli, tekintet nélkül arra, vájjon a megbízott ily ügyletekkel iparszerűen foglalkozik-e. Bizományi ügyletekkel való iparszerű foglalkozás az idézett törvényszakasz értelmében csa?k a bizományosi minőségnek, de nem magának a bizományi ügyletnek az előfeltétele. A KT. 368. §-ának 2. bekezdése szerint a bizományi ügyletek által jogosítva és kötelezve a bizományos lesz és a megbízó és harmadik között jogok és kötelezettségek nem keletkeznek. Ennek a jogszabálynak helyes alkalmazásával lelt tehát felperes mint harmadik az állítása szerint megbízó alperes irámáhan támasztott keresetével elutasítva. = A gyakórlal összeállítását I. Dánlay—Túry IV B. 307—308. lapon. 47. /. így a KT. 326. §-a, mint az általános magánjog értelmében a felek szabadon határozhatják meg azt a pénznemei, amelyben a fizetés teljesítendő, ennélfogva, amint valamely külföldi pénznemben való fizetés kikötésével a belföldön forgalomban lévő pénzzel való fizetést teljesen kizárhatják, úgy abban is joghatályosan megállapodhatnak, hogy a nagyobb összegről szóló hazai pénzjegyekkel való fizetés, az ilyen pénzjegyek felváltásának néhézségére és költségességére való tekintettel a hitelező érdekében kizárassék, vagy. amennyiben az adós mégis ily nagyobb pénzjegyekkel fizetne, a szokásos váltási díj a hitelezőnek megtéríttessék. — //. Az osztrák-magyar bankjegyek kényszerforgalmára vonatkozó jogszabályok nem tiltották a szerződő felek eltérő meg-