Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

7-2 Hiteljogi Döntvénytár. meg és azt esetleg magasabb áron adhatta el, a felperes követelési jogát nem érinti. Ezek alapján a felülvizsgálati kérelem mint alaptalan elutasítandó. == V. ö. a í4. sz. esettel és jegyzeteivel. 4Ü. /. A fixfizetéses alkalmazott is lehet a főnök bizományosa. — //. Bizományi ügyletekkel való iparszerű, foglalkozás csak a bizományosi minőségnek, de nem magának a bizományi ügyletnek az előfeltétele. (Kúria 1921 jón. 30. P. II. 1353 1921. sz.) A kii*. Kúria: Felperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Elsősorban eldöntendő' kérdés lelt volna az, amil a fellebbezési bíróság el nem döntött, vájjon t. i. a felperes folytalhatolt-e legitim kereskedést maró nátronnal. A felperes által a mai felülvizsgálati tárgyaláson felmutatott okiratok alapján ez a kérdés nem volt eldönthető, annak az eldönthetése végett új tárgyalási határnapot kellett volna kitűzni. A fennforgó esetben a felülvizsgálati bíróság ezt elmellőzte és az ügyel érdemben bírálta el azért, mert ezt az ügyel a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján is elbírálhatnak és megállapíthatónak találta azt, hogy a felperes keresete alaptalan, még az esetben is feliéve, hogy maró nátronnal leiiilim módon kereskedett. A fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül megállapított, a Pp. 534. §-a értelmében, tehát itt is irányadónak veendő tényállás szerint ugyanis felperes azt az ügyletel, melynek nem teljesítése miatt a kártérítési követel, nem T. J. alperessel, hanem M. M.-val kölötte, aki felperessel a maga nevében szerződött. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a fennforgó esetben csak bizományi ügyletről lehet szó még akkor is, ha való, hogy M. M. ezt az ügyletet T. .!. alperes részére ennek megbízásából kötötte meg. Alaptalan felperesnek az a panasza. hog\ a fellebbezési bíróság a kérdéses ügylelet jogszabálysértéssel minősítene bizományi ügyletté. Felperes szerint az anyagi jog helyes alkalmazásával azért nem lett volna a kérdéses ügylet bizományi ügylelnek minősíthető, mert M. M. fixfizetéses alkalmazottja volt t. .1 alperesnek.