Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Ffileljogi Döntvénytár. egyenlítést nyert, a kii*, kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatta. = Kérdés, vájjon az 1360/4921- M. E. sz. renddel az alkalmazottakkal való jogviszonyt is szabályozni akarta-e ; továbbá, hogy az ügyvezető igazgató beleegyezése nem menti-e az alkalmazottat. :*9. A kereskedelmi ügyletnek tekintendő kölcsönszerződés teljesítés áltat nem szűnt meg, ha az adós a teljesítést — ellenkező megállapodás hiányában — nem a hitelező kereskedelmi telepének helyén (KT. 324. §.), hanem másutt ajánlotta fel és nem e telep helyén helyezte bírói letétbe. (Kúria 1921 jún. 27. P. II. J 809/1921. sz.) A kir. Kúria: Ugy a felperest, mint alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság az ítéletében felhívott okiratok, jelesül a 2—6"/. alattiak tartalmának helyes értelmezése alapján foglalta el azt az álláspontot, hogy az a hitelezési jogviszony (kölcsönügylet), amelyből kifolyólag felperes a kereseti igényt érvényesíti, felperesnek attól" az előadásától eltérően, hogy elsőrendű alperes nyújtotta neki a kölcsönt és hogy másodrendű alperes cég a felperes által a kölcsön fedezetére adott váltót csak mint elsőrendű alperes megbizotlja kezeli, felperes mint kölcsönvevő és másodrendű alperes cég, mint kölcsönadó között jött valójában létre. A kölcsönügylet csak a kölcsönösszegnek, a kölcsönvevő részére történt leszámlálásával, a jelen esetben tehát csak azzal tekinthető ugyan létrejöttnek, hogy felperes, illetve megbizotlja a szóbanforgó kölcsönösszeget «Sch. és társa» bankcégtől (másodrendű alperes megbizottjától) Budapesten átvette; ez a kérdés és így a kölcsönügylet létrejötte helyének kérdése is azonban annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy az adós felperes hol tartozik a kölcsönt a hitelezőnek visszafizetni — közömbös — miért is az a körülmény, hogy Jelperes a kölcsönösszeg visszafizetését először az elsőrendű alperesnek, aki neki nem hitelezője és pedig Budapesten, majd utóbb a másodrendű alperes cégnek is, de szintén Budapesten ajánlotta fel, a jelen per eldöntésénél súllyal