Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

ffiteljogi Döntvénytár. A kir. minisztériumnak 1360/1921. M. E. számú rendelete értelmében: ha az úgynevezett tanácsköztársaság és szervei különféle vállalatokat és üzemeket, intézeteket és egyesületeket jogszerű tulajdonosaiktól elvettek, vagy vezetésükbe a tulajdonosok önrendelkező jogának korlátozásával különféle módon és elnevezés alatt elvélel nélkül is beleavalkoztak, az úgynevezett tanácsköztársaság idejében az ily vállalatok tekintetében létrejött jogi tények alapján — amennyiben a rendelet máskép nem intézkedik — jogosult és kötelezett a köztulajdonba vett vállalat tulajdonosa. Minthogy pedig kétségtelen az, hogy az alperesi társaság vezetésébe az igazgatóság önrendelkező jogának korlátozásával az úgynevezett tanácsköztársaság a pénzügyi népbiztos kirendelésével beleavatkozott, amennyiben a társaság ügyeit korlátlanul ez intézte s így az alkalmazottak szabadságolása is az ő hatáskörébe tartozott, a rendelet értelmében E. ,1.-nek jogi tényei alapján tehát az alperesek jogosultak és kötelezettek, így amint a népbiztos helyetlesének a kért szabadság engedélyezése esetén eme ténye az alperesi társaságot kötelezte volna, vagyis a szabadságolás által esetleg előidézett érdekveszteséget az alperesi társaság viselni tartoznék, épen úgy a szabadságolás megtagadásának jogi ténye hatásában az alperesekre szintén kiterjed, amiből folyóan az alperesek alaposan védekezhetnek azzal, hogy amennyiben az úgynevezett tanácsköztársaság megbizo'tja, mint az 1919 április havában kirendelt vezetője a felperesnek a kért szabadságot megtagadta, ennek következtében a felperes hivatalát engedély nélkül hagyta el ; minthogy továbbá az c tekintetben irányadó jogszabály (1884: XVII. tc. 94. §. b) pontjainak utolsó mondata) értelmében az, aki szolgálati alkalmazását a szolgálatadó akarata ellenére s így engedély nélkül elhagyva igazolatlanul szünetel, felmondás nélkül elbocsátható, a felperest, aki a szolgálatából jogosulatlanul távozva huzamosabb időn keresztül távol maradt, az alperesek a szolgálatból felmondás nélkül joggal elbocsáthatták. Alapos tehát az alpereseknek az a felülvizsgálat panasza, hogy a fellebbezési bíróság a felperesnek szolgálati illetményei fejében keresetbe vett követelését anyagi jogszabály sértésével ítélte meg. Mindezeknél fogva s kiemelésével annak, hogy a Xeupauerféle életbiztosítás után keresetbe vett 1000 K és a nyugdíjra befizetett 533 K 35 fill. összege az alperesek v2000 K viszonkövetelésébe beszámításával a fellebbezési bíróság által a marasztalási összeg meghatározásánál már számba vétetett és így ez által a felperesnek emez 1533 K 35 fill. nem kifogásolt követelése ki-