Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

ffileijogi MiiIvéntjláv. 87 kért szabadságol megtagadta és az alkalmazóit ennek ellenére szabadságra ment, ezzel szolgálatát engedély nélkül elhagyta és felmondás nélkül el­bocsátható, tekintet nélkül arra, hogy a vállalat volt és későbbi ügyvezető igazgatója a kért szabad­ságot megadta. (Kúria 1921 jún. 9. P. II. 1253 1921. sz.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálattal megtámadott abban a részében : amely szerint az alperesek összesen 50,133 K 36 fill. tőke s kamata megfizetésére köteleztettek, megváltoztatja, a felperest keresetével erre az összegre nézve is elutasítja. Indokok : Az elsőbíróság ítéletében azt állapította meg: hogy a biztosítási direktórium megbizotlja E. J. a felperes állal kért szabadságot megtagadta s hogy a társaság volt és későbbi ügy­vezető igazgatója K. A. a szabadságot megadta. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéleti tényállását el­fogadta azzal, hogy a felperes az alperesektől az 1919 április havában két heti szabadságot kapott és hogy az alperesek igaz­gatóságának tudtával utazott Újvidékre; nem tesz ugyan említést a fellebbezési bíróság arról, hogy az elsőbíróságnak ama tény­megállapítását is elfogadta volna, amely szerint a direktórium nevezett megbízottja a felperes által kért szabadságol megtagadta s hogy a szabadságot K. A. engedélyezte, de másfelől azt sem említi ítéletében a fellebbezési bíróság, hogy az ily vonatkozás­ban megállapított lényállást el nem fogadia volna, sőt arra nézve, hogy a felperes távozása nem volt jogtalan és önkényes, a felleb­bezési bíróság az elsőbíróság ítéletében felhozott indokokat egész­ben elfogadta, úgy magáévá, tette az elsőbíróságnak azt a jogi álláspontját is, amely szerint az a bíróság mellőzendőnek találta annak JIZ eldöntését, hogy ki volt jogosult szabadságot engedé­lyezni — a pénzügyi direktórium kiküldöttje, avagy a hatásköré­ben korlátozott igazgató — mindezekből pedig okszerűen az kö­vetkezik, hogy a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéleti tény­megállapítását arra nézve is elfogadta, hogy a direktórium neve­zett megbízottja a felperes által kért szabadságot megtagadta. Nem volt vitás a perben, de a felülvizsgálat szóbeli tárgya­lása alkalmával a felperesi ügyvéd maga is akként nyilatkozott, hogy az alperesi társaságok ügyeit a proletárdiktatúra alatt, tehát az 1919 április havában is E. J. megbízott vezette, akinek a szabadság engedélyezése is hatáskörébe tartozott és továbbá, hogy az alperesi igazgalóság a proletárdiktatúra alatt nem működött.

Next

/
Thumbnails
Contents