Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

fíiteljotfi Döntvénytár. lek átadása napján, a lefoglalásrój és a másnap bekü\étkezendő igénybevételről az alperes is tudomással bírt volna, enélkül pedig az alperes rosszhiszeműsége meg nem állapítható és minthogy a megállapított tényállás szerint az alperes a vele szerződéses viszonyban állott L. M. vevőt az árú igénybevételének megtörténtéről késedelem nélkül értesítette, a fellebbezési bíróság helyesen mondotta ki azt is, hogy az értesítés körül az alperest mulasztás nem terheli és így az, hogy a felperes a kár elhárítására szükséges lépéseket meg nem tehette, az alperesnek fel nem róható; végül, minthogy az árú nem maradt az alperes birtokában és az sincs tényként megállapítva, hogy az igénybevétel fejében folyósított térítést ő kapta volna meg, az alperes tehát a felperestől kapott összegekkel nem gazdagodott, az alperes gazdagodására alapított követelésnek tárgyi előfeltétele is hiányzik. Ezen jogi álláspont mellett ebben a perben nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a kiutaló levél átadása az árúnak a veszély áthárulását előidéző tényleges átadásával egyenlő hatályú-e továbbá, hogy a felperes az árú tényleges átvétele céljából való jelentkezésben késedelmes volt-e, végül hogy az alperes a szardiniával való kereskedésre jogosító iparigazolvánnyal vagy hatósági engedéllyel rendelkezett-e és a felperesnek idevágó felülvizsgálati panaszai külön méltatást nefn igényelnek; mert a felperes — a közötte és az alperes közötti jogviszony nem létében — az alperes ellen, sem az árú tényleges átadásának elmaradásából, sem valamely árdrágító visszaélés netaláni fennforgásából, követelést nem támaszthat. Ezek alapján a felperes felülvizsgálati kérelmét abban a részében,! amely a kereset elutasítása és az alperes költségeiben való marasztalás ellen irányul, el kellelt utasítani. ¥ * = V. ö. Hitejj. Dlár IV. 111., VI. 181., VIII. ISfi., XII. 06., XIII. 68. sz. esetekkel. :?8. Az 1360Í 1921. M. E. sz. értelmében a proletárdiktatara alalt köztulajdonba vett vállalatoknál a tanácskormány szervei által létesített jogi tények alapján jogosult és kötelezett a köztulajdonba vett vállalat tulajdonosa lévén : ha a tanácskormánynak a vállalatnál működő megbízottja az alkalmazott által