Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. (Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat sorszámát jelenti.) Kereskedelmi jog. ELSŐ RÉSZ. Kereskedők és kereskedelmi^ társaságok. Cégvalódiság. 50.1. Ha a Magyarországon alakítandó részvénytársaság tervezetét a wieni korlátolt felelősségű társaságnak a cég érvényes jegyzésére és képviseletére jogosult képviselői aláírták: ezzel a cégszöveghasználatába maga a társaság is beleegyezettnek tekintendő. — II. A belajstromozott védjegy a maga egészében szolgál a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak megjelölésére és részesül törvényes oltalomban ; ennélfogva nemcsak az azon látható fonó leányalak, hanem a köréje írt szavak is a védjegyhez tartoznak és ezért a védjegy az alkotó részét képező név által tüzetesen meg van jelölve. A bemutatott védjegy által tehát a cégszövegbe felvett névnek a társaság céljával és üzletkörével való tárgyi összefüggése'elegendően ki van mutatva. „ .._ _ „_ _> _ „ _ ... L _ 77 Igazgató jogköre. 34. A szövetkezet ügyvezető igazgatójának, mint a KT. 193., 49., illetve 241. §-ai értelmébeni kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre minden különös meghatalmazás nélkül, a szövetkezeti ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek a szövetkezet naponkénti rendes ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményekre, melyeket az ilyen mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tettek ; különleges körülmények között felmerülő és ezért a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható, a szövetkezet anyagi érdekeit mélyebben érintő fontos ügyletekben azonban, az ügyvezető igazgató egymagában a szövetkezet képviseletére hivatott és jogosított igazgatóság részéről nyert külön meghatalmazás a*