Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

iv Tartalommutaió. nélkül, a szövetkezetet kötelező hatállyal eljárni jogosítottnak .nem tekinthető ; miért is a szövetkezet ügyvezető igazgatója a 15,000 K fehérpénz elfogadásával rendes jogkörét meghaladó cselekményt teljesített, amely jogcselekménye a szövetkezettel szemben nem lehet joghatályos, ha a nevezettet erre külön meg nem hatalmazta. ... 4. .._ „„ _ 49* Kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonya. Szovjet-intézkedések. 20. Az 1919. évi szeptember 5-én 4424/1919. M. E. sz. a. kiadott kormányrendelet által mindazok a rendeletek, amelyek az 1919 március 21-től kezdve 1919 augusztus l-ig magánjogi szolgálati viszonyban álló munkavállalóknak szolgálati viszonyait, felmondási idejét és munkabérét szabályozzák, érvényteleneknek mondatván ki: az ekként érvénytelen szovjet-intézkedések a peresfelek jogviszonyából származtatott peres igény eldöntésénél irányadóul nem szolgálhatnak. „ „ _ .... „ ... Végkielégítés. 21. Az 1920:1. tc. 9. §-a értelmében az ú. n. népköztársaságnak a kormány által kifejezetten érvényben nem tartott törvényei és rendeletei érvénytelenek; már pedig az említett törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 2245/1920. M. E. sz. rei> delet az ú. n. népköztársaság kormánya által 4951/1918. M. E. sz. alatt kibocsátott rendeletet érvényben nem tartotta és ekként e rendeletnek végkielégítésre vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatók. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 9. §-a a végkielégítésre nézve annyiban intézkedik visszaható erővel, hogy végkielégítés jár a munkaadóval legalább tíz évig szolgálati viszonyban állott oly alkalmazottnak is, akinek szolgálati viszonya nem az ott megjelölt okból, az 1910/1920. M. E. sz. rendelet életbelépése előtt ugyan, de 1919. évi augusztus 1. napja óta szűnt meg. „_ „_ _ „ „ „_ .„ .... _ _ _ .. . _ -_' 8 52.1. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 10. §-a értelmében, ha a munkaadó a szolgálati viszony megszűnéséből kifolyólag bármelv címen a 4424/1919. M. E. sz. rendelet szerint őt terhelő kötelezettségen túl terjedő szolgáltatást nyújtott az alkalmazottnak, a többletet a 9. §. 2. bekezdésében említett végkielégítésbe beszámíthatja. Az a kérdés, hogy az ily többletnek a végkielégítést meghaladó része az alkalmazottnak valamely más illetményébe beszámítható-e, nem az 1910/1920. M. E. sz. rendelet, hanem az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó el. 81' Igény segélyalapra. b-1. II. Az alkalmazott a munkaadónál létesített valamely alapra csak akkor támaszthatna valaminő igényt, ha ezt külön szerződés, vagy ezt pótló szabályzat megállapítaná, vagy ha az alap az alkalmazottak befizetési hozzájárulásával alakult és a részesedést érvényes szerződés ki nem zárja. „ .... 84