Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

40 Hiteljogi Döntvénytár. ződés teljesítése iránt folyamatba tett perben az általános magánjognak a KT. 353. §-ával ellentétben nem álló, s az eladónak a teljesítési idő alatt gyakorolható választási jogát biztosító szabálya értelmében a vétel tárgyának szállítására irányuló kérelemmel kapcsolatban, vagylagosan nem teljesítés esetére az árú egyenértékének megfizetését is követelheti. (Kúria 1921 május 21. P. IV. 1108 1921. sz.) A kii*. Kúria : Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes a Pp. 189. §-a alapján az előbbi keresettel való szoros összefüggése okából indított új keresetében, az eredeti keresetben a kifizetett vételár visszafizetésére irányuló kérelem helyett a közte éá alperes között 1920 január hó 21-én létrejött új megállapodásra helyezkedve a még le nem szállítóit árú átadását vagy nem szállítás esetén az árú egyenértékének a megfizetését és ezenfelül még kártérítést követelt, kárigényétől azonban utóbb elállolt, a fellebbezési tárgyaláson pedig kijelentette, hogy az eredeti kereseti kérelmét még az azzal felmerült perköltségre vonatkozó igény tekintetében sem tartja fenn, az alperes azonban felperesnek ezen elállást tartalmazó nyilatkozatához hozzá nem járult. Arra való tekintettel, hogy alperes a tárgyaláson élőszóval előadott előkészítő iratánajv tartalma szerint az eredeti kereseti kérelem módosítása ellen csupán abból az okból tiltakozott, mert abban meg nem engedett keresetváltoztatást látott fennforogni, továbbá figyelemmel arra, hogy az irányadó tényállás szerint a peres felek között 1920 január 21-én létesült s a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint az 1919 március 22-én kelt Iv) alatti okiratba foglalt megegyezés helyébe lépett megállapodás következtében a változott jogi helyzetből kifolyólag felperesnek ahhoz nyilt meg a joga, hogy az alperestől a hátralékos árú szállítását igényelhesse, mindezekből okszerííleg következik, hogy alperesnek a Pp. 187. §-ban előírt alaki jogszabály megsértésére alapított panasza meg nem állhat és pedig annál kevésbé, mert a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint az előző keresel folyamaiba tétele után létesült megállapodás alapján felperes most már csakis a teljesítést, illetve az árú egyenértékének a megfizetését követeli, tehát* két egymást kizáró jogigényt nem érvényesít, s így alperesnek erre vonatkozó panasza is súlytalan.