Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

fíiteljogi Döntvénytár. 39 A B. I) alatti szerint tény, hogy felperes cég az alperesnek eladott 80 vagon famennyiséget a ((Szlavóniai fatermelo r.-t.» budapesti cégtől szerezte meg, a ío. alatti jegyzékből, valamint a 7. alszámú előkészítő irathoz mellékelt elszámolásból pedig tény az is, hogy az, alperes cég a felperestől vásárolt famennyiséget vagontételekben más kereskedőknek adta tovább. Nyilvánvaló ezekből a tényadatokból, hogy itt az egyik nagyban való tűzifakereskedést űző cég adott el a másik szintén nagykereskedő cégnek, a felek ügylete tehát nem szolgálja azt a közgazdasági fontos érdeket, hogy a közszükségleti árú a csak árdrágításra vezető szükségtelen közbeeső kereskedelem nélkül a termelőtől mielőbb a fogyasztóhoz eljuthasson, sőt felek ügyletében az üzleti tisztességbe ütköző láncolatos kereskedelem forog tenn. Ez a két ügylet ugyan 1916. évi október havában, tehát a 3678 1917. M. E. rendelet életbelépte előtt jött létre; arra való tekintettel azonban, hogy a tisztességes kereskedelmi közfelfogás az ily ügyletet a bűncselekménynek minősítő tételes jogszabály megalkotása (3678 1917. M. E« rend. 2,7, §.) előtt is, az üzleti tisztességgel össze nem férőnek, s így a jó erkölcsökbe ütközőnek tartott, a kir. Kúria a bírói jogsegély megtagadja. Következésképen ebből a favételi szerződésből sem teljesítési, sem kártérítési igény nem érvényesíthető, miért is a fellebbezési bíróságnak ítélete az alperes részére kártérítést megállapító részében az anyagi jogot sérti; és csakis az előbbi jogállapotba való visszahelyezés címén a 90 K hátralékos vételárelőleg tőke és kamata visszafizetésére volt felperes kötelezhető. A fellebbezési bíróság ítéletét, tehá^ a kifejtettek értelmében, meg kellett változtatni. * * = V. ö. Hitelj. Dtár XI. 155., XII. 21., 37,. 79., 123., XIII. 59., 71., 72., 73., 74., továbbá 20., 75., 76. sz. esetekkel. — A jelen esettel analóg a 72. sz. a. közöli határozat, mely szerint a láncolatos kereskedés kihágását elköveti az a nagykereskedő, aki a tűzifát az erdőtulajdonostól veszi és nagykereskedőnek adja tovább. 29. Ha a vevő az eladó késedelme folytán az ügylettől elállott, utóbb azonban a felek oly új megállapodásra léptek, hogy az eladó az árút szállítani fogja: a vevő az ügylet teljesítését igényelheti anélkül, hogy ezzel a KT. 353. §-ában szabályozott választási joggal visszaélt volna. — A vevő a szer-