Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

36 Hileljogi Döntvénytár. vizsgálati panaszai tárgytalanokká válván, azok érdemleges elbírálást nem igénveitek. = V. ö. Hiteij. Dtár XIII. 10. sz. esettel, hol egy 20—2o dkgr súly mellett 3UD0 K-ra értékelt chinchilla-gallér drágaságnak minősíttetett. 27. Ha az eladó a bowételi ügyletet a KT. 352. §-a értelmében a vevő kárára és veszélyére történt eladásával még 1918. évben teljesítette,: ez az árú átadásával egyenlő hatályú, minélfogva a 4375 1919. M. E. s-z. rendelet intézkedése a szóbanforgó borügyletre ki nem terjed. (Kúria 1921 márc. 17. P. IV. 298 1921. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: I. Nincs tényként megállapítva és az iratok szerint az alperes az alsóbírósági eljárásban nem is állította, hogy felperes az ügylet kötésekor tudomással bírt \o\m arról, miszerint az alperesnek nagyban való bevásárlásra jogosító iparigazolványa nincs: a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállásból kifolyólag tehát a felperessel szemben az árdrágító visszaélés fennforgása meg nem állapítható ; alperesnek az árdrágító visszaélésekről szóló törvényre hivatkozó és csak a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett panasza tehát alaptalan. II. De alaptalanok a 4375 1919. M. E. sz. rendelet figyelmen kívül hagyására, a felajánlott bizonyítás mellőzésére és az árverés szabálytalanságára vonatkozó panaszok is. Mert felperes az árúnak a KT. 352. §-a értelmében az alperes kárára és veszélyére történi eladásával az ügyletet még 1918. évben teljesítette, ez pedig az árú átadásával egyenlő hatályú, minélfogva a 4375 1919. M. E. sz. rendelet intézkedése a szóbanforgó borügyletre ki nem terjed; és helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, mely szerint alperes ;i megbízottja által kötött ügyletet a B) alatti távirattal jóváhagyván, a megbízás túllépésével sikeresen nem védekezhetik, az eredeti megbízás tartalmára, mint a B) alattival meghaladott ós így lényegtelen körülményre vonatkozólag felajánlott bizonyítás mellőzése tehát jogszabályt nem sért; végül a rendes kereskedő gondosságával járt el a felperes, amikor oly időben értesítette az alperest az árverés határnapjáról és az árverési hirdetményt, úgv