Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. tartalmaz és így nem jelenti a már beállott késedelemnek teljes jogi elenyésztél, miért is a késedelemnek a veszély viselését az adósra hárító következménye, az utólagos teljesítésre, adott határidő tartama alatt is érintetlenül fennáll. (Kúria 1920 szept. 21. P. IV. 1455 1920. sz.) * * = A szövegben foglalt kijelentések az \. P. 2587 1919. sz. táblai ítéletből vannak átvéve. 11. Ha a kárösszeg meghatározása tekintetében irányadó időpontban a piaci ár a háborús viszonyok hatása alatt aránytalanul magasra emelkedett, a vevő ilyen háborús konjunkturális áralakulás folytán előállott, a költséget és a rendes (tisztességes) kereskedői hasznot meghaladó árkülönbözetet jogszerűen nem igényelhet. A 3678/1917. M. E. sz. rendelet büntető rendelkezésének megalkotása előtt is, a tisztes kereskedői forgalom terén követett életfelfogás szerint, a tisztességes kereskedelem elveibe, ekként a jó erkölcsökbe ütközőnek vétetett az, ha a kereskedő valamely közszükségleti cikket oly áron forgalmazott tovább, mellyel az árú a kérdéses rendelet 28. §-ában meghatározott mértéken felül megdrágíttatott. Amint tehát nem adhatna túl a jó erkölcsökbe ütköző, sőt kihágásnak minősülő cselekmény elkövetése nélkül vevő az általa beszerzett árún oly magas áron, mely a 28. §. értelmében kiszámítandó tisztes kereskedői nyereség határát meghaladná, úgy a szerződés nem teljesítése következményeként előállott vesztett haszon fejében sem ítélhető meg vevő javára eladóval szemben oly összeg, mely az árú birtokában elérhetett tisztes kereskedői haszon mérvét túllépné.