Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)
Hite/jogi Döntvénytár. (Kúria 1920 febr. 11. P. VII. 1190/1919. sz<) A m. kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: A kötlevél szerint elsősorban szállítandó 300 w. fából nem szállított 150 w. bükk- és gyertvánfa után igényelt kártérítés tekintetében döntőnek találja a m. kir. Kúria, hogy való-e alperesnek az a védekezése, miszerint ennek a famennyiségnek a kitermelése és elszállítása alperesre nézve az általa vitatott okokból (esőzés, az emberi és állati munkaerőnek, hadicélokra történt igénybevétele és az iparvasúinak el nem készülte) lehetetlenné vált. Abban az esetben ugyanis, ha a teljesítés alperes részéről ezekből az okokból nem vált lehetetlenné, őt szerződésszegő késedelme alapján a nem teljesítés miatt a hátralékos 150 w. bükk- és gyertvánfa tekintetében kártérítési kötelezettség terheli. Ha a teljesítés ezekből az okokból már a szerződés megkötése idejében lehetetlen volt és alperes, mint eladó akkor erről tudomással bírt, avagy csupán saját gondatlansága miatt nem bírt erről tudomással, így alperest, hacsak felperes is nem bírt erről a lehelellenségről a szerződés megkötése alkalmával tudomással, illetve őt is ennek nem tudása körül nem terheli gondatlanság, felperes irányában magából a szerződés megkötéséből származott kár erejéig (negatív interessé) felelősség terheli. Ha a teljesítés a szóbanlevő 150 w. fát illetően alperesre nézve csak utóbb vált lehetetlenné, de olyan okból, amely az ő hibájára vezetendő vissza, ugyanő a nem teljesítés miatt kártérítéssel tartozik. Ha azonban ez az utóbb bekövetkezett lehetetlenülés nem vezethető vissza alperes hibájára és ő a teljesítést abban a jóhiszemű feltevésben igérle utóbb is, hogy a teljesítés akadályai meg fognak szűnni, illetve enyhülni fognak, ebben a feltevésében azonban hibáján kívül csalódolt; ebben az esetben (garancia-vállalás esetén kívül, amelyről azonban itt az ítéleli tényállás szerint nincs szó) a nem teljesítés miatt kártérítési kötelezettsége meg nem á[lapítható. A nem teljesítés miatti kártérítés kötelezettségének megállapítása esetére a kir. Kúria a kártérítés mértéke tekintetében a következőkben jelzi álláspontját. Kiderítendő, hogy az eladó alperes teljesítési mulasztásának bekövetkezése időpontjában fennállott piaci ár és a szerződési ár között mennyi volt a különbözet; de kiderítendő az is, hogy amennyiben a vevő felperes a szóbanforgó időpontban az alperestől megvásárolt faáruhoz juthatott és azt tovább eladta volna, ugyanebben az időpontban a beszerzési (szerződési) ár és a felmerült költség számításba vételével mekkora rendes kereskedői haszonra tehetett volna szert, mert ezt a hasznot és a költséget meghaladó árkülönbözethez a