Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. . 13 tata szolgáltatandó ellenértéket messze meghaladó és előre nyereségül számításba nem is vehetett aránytalanul nagy vagyoni előnyhez juttatná, viszont az adósra az ő szerződésszegésével arányban nem álló s esetleg vagyoni romlására vezető veszteséget hárítana. Ebben az esetben a felperesnek teljesítésre irányuló kereseti kérelme nem vezethet eredményre; de ez nem zárja ki, hogy a kétségtelenül szerződésszegő alperes késedelmességének következményeként az őt arányosan sújtó kártérítésre köteleztessék, amely a szerződéshez hü felperesnek a nem teljesítésből annak idején okozott kárát kiegyenlíteni alkalmas lesz. (Kúria 1920 szept. 28. P. IV. 1603 1920. sz.) = V. ö. Hitelj. Dtár XIII. 82;, 83. 10. Ha az eladó gyára üzemének munkabeosztását ismerve; ennek dacára a megrendelést a késleltető körülmények közlése nélkül elvállalta és ha a megrendelő, a megrendelés haladéktalan elkészítésében jóhiszemüleg bizhatott: úgy az eladó utólag, a csak általa ismert késleltető körülményekre, mint mentesítőkre jóhiszeműen nem hivatkozhatik. Ha a vevő az eladó késedélmének a KT. 35b. §-ában foglalt következményeit le nem vonta: ezzel csak az járt, hogy ö a teljesítést a késedelem dacára elfogadni tartozott, ellenben a késedelemnek egyéb, a KT.35b. §-án kívül álló következményei el nem enyésztek és így különösen fennmaradt a késedelemnek az a következménye, hogy az annak ideje alatt beállott véletlen lehetetlenülésért az adós válik felelőssé. Az utólagos teljesítés megengedése azonban ismét nem jelent többet, mint amennyit a KT. 35b. §-a erre nézve