Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. a 463/1920. M. E. sz. rendelet 1. §. második bekezdésének \ilágos rendelkezése szerint nem alkalmazható arra a most felhívott 1. §-nak első bekezdésében foglalt szabály sem, hanem ezt a tartozását az alperes az 5151 1919. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében teljes összegében köteles a fizetés időpontjában forgalomban lévő fizetési eszközül szolgáló pénzjegyekkel kifizetni. Minthogy pedig az alperes az irányadó tényállás szerint az 55,297 K 59 f vételári összegre eddigelé csak 20,000 K-t törlesztett, ennélfogva a fellebbezési bíróságnak döntése, amellyel az alperes a kereseti hátralékos vételári összeg megfizetésére kötelezte és ugyanőt a fizetett -20,000 K-ból visszakövetelt s a felülvizsgálati kérelemben 8940 K 50 f-ben meghatározott részösszeg iránt támasztott viszonkeresetével elutasította, az irányadó > anyagjogi szabályoknak megfelelő lévén, az alperesnek e miatt használt felülvizsgálati panasza alaptalan. = V. ö. Hitelj. Dtár lii., I(!., 17. és í-2. sz. eseteivel. 50. /. Ha a Magyarországon alakítandó részvénytársaság tervezetét a wieni korlátolt felelősségű társaságnak a cég érvényes jegyzésére és képviseleteié jogosult képviselői aláírták: ezzel a cég szöveghasználatába maga a társaság is beleegyezettnek tekintendő. — //. A belajstromozott védjegy a maga egészében szolgál a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak megjelölésére és részesül törvényes oltalomban; ennélfogva nemcsak az azon látható fonó leányalak, hanem a köréje írt szavak is a védjegyhez tartoznak és ezért a védjegy az alkotó részét képező név által tüzetesen meg van jelölve. A bemutatott védjegy által tehát a cégszövegbe felvett névnek a társaság céljával és üzletkörével való tárgyi összefüggése elegendően ki van mutatva. (Budapesti ítélőtábla 1921 okt. 11. 6. P. 8392/1921. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését megváltoztatja, a