Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hileljogi Döntvénytár. 67 A vasút értesítési kötelezettsége az V. Sz. hivatkozott rendelkezése szerint nincs ahhoz kötve, hogy a feladónak módjában áll-e és miként az árú felett más módon rendelkezni, az előírt értesítésnek tehát kifejezett célja egyedül annak a lehetőségnek megadása, hogy a feladónak netán veszélyeztetett árúiban a veszteglés folytán előállható károsodásának elkerülhetése végett a kapott figyelmeztetés után módjában állhasson a megfelelő intézkedéseket megtenni. Tekintet nélkül tehát arra, hogy felperes az értesítés megküldése esetén miként rendelkezhetett volna az árújáról, a vasútnak az előírt értesítési kötelezettsége fennállott, ennek elmulasztása pedig a vasút vétkes gondatlanságát állapítja meg. A nyitott kocsin való szállítás veszélyeiből eredhető kár tekintetében a vasút az Ü. Sz.-nak, őt mentesíthető rendelkezéseire sikerrel csak akkor hivatkozhat, ha a fuvarozásnak ezzel a módjával járó veszély az ő vétkes gondatlanságának, vagy mulasztásának közrehatása nélkül következett be. Nem lehet azonban szó mentesítő körülményről, ha a vasút a fuvarozás lebonyolítását gátló akadályokról az előírt értesítést mellőzi és az árút hosszabb tartamú veszteglés alá helyezi, s ezzel a feladó rendelkezési jogának kizárásával állandósítja azt a veszélyt, amely a feladó megfelelő rendelkezésével esetleg elhárítható volt volna. Az értesítés elmulasztásával szemben pedig nem a felperes köteles bizonyítani, hogy az értesítés kézhez vétele esetén módjában állott volna oly módon rendelkezni, hogy a vasúti állomáson veszteglő árúnak elégése lehetetlenné vált volna, hanem a mulasztást mentesítő körülmények igazolására kötelezett vasút tartozott volna oly lényeket bizonyítani, amelyek a felperesnek a veszteglő árú feletti rendelkezés lehetőségét és ez okból az értesítés elmulasztása, s a kár bekövetkezése közti okozatos összefüggés megállapítását kizárják. Az alperes azonban a fellebbezési bíróság ítélete szerint ily tényeket nem bizonyított, ennélfogva az értesítés elmulasztása és a kár bekövetkezése közt-=az okozati összefüggés megállapítandó, ebből íolyóan pedig a vétkes mulasztásának következményekép az Ü. Sz. 95. §. alapján, bár a felperes tűzveszélyes árúja nyitott kocsin szállíttatott is, a vasutat a kártérítés kötelezettsége terheli. Ezek szerint a fellebbezési bíróság nyilván anyagi jogszabálysértéssel mentesítette az alperest a kártérítés kötelezettsége alól. Ezért az anyagi jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek helyet adni, a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani és a fellebbezési bíróságot a kár mennyiségének megállapíthatása végett, a további szabályszerű eljárásra utasítani kellett.