Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

62 Hiteljqgi Döntvénytár. hitelező részére e díjtartalék erejéig fizetést is teljesített. — //. A biztosítási szerződés díjfizetés elmulasztása okából nem veszti hatályát, ha a díjfizetést erőhatalom gátolta. Ennek tekintendő a biztosított tüdövész okozta senyvedésének oly foka, hogy nem volt intézkedésre képes állapotban. (Kúria 1919 jan. 24. P. IV. 5073/1918. sz.) A Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A vonatkozó perbeli adatoknak és bizonyítékoknak a Pp. 270. §-ához képest eszközölt mérlegelése alapján a fellebbezési bíróság azt a tényálálst állapította meg, hogy a kérdéses bemutatóra szóló életbiztosítási kötvényt S. A. a felperes megbízásából mutatta be az alperesnél. Az alperes e tényállást felülvizsgálati kérelmében meg nem támadván, arra való tekintettel, hogy a biztosítási kötvényben kedvezmény ezettűl a kötvény előmutatója van megjelölve, a felperest mint a biztosítási kötvény előmutatóját a biztosítási összeg érvényesítésére az alperessel szemben a kereseti jog arra való tekintet nélkül megilleti, Hogy a biztosítási kötvényt előzőleg az azt kézizálogként birtokában tartó özv. L. Gy.-né mutatta be az alperesnél, s hogy az alperes álláspontjából kifolyólag az utóbb nevezett záloghitelező részére e díjtartalék erejéig fizetést is teljesített, következéskép alperesnek a felperes kereseti jogosultságának megállapítását támadó panasza meg nem állhat. A fellebbezési bíróság állal ugyancsak a per egész anyagának a Pp. 270. §-hoz képest eszközölt mérlegelése alapján a vonatkozó bizonyítékok tüzetes méltatása mellett megállapított tényállás szerint a biztosított S. S. a díjfizetésére az alperes által engedélyezett 1916 aug. 26. napján kezdetét vett, s a fellebbezési bíróság helyes számítása szerint az 1916 okt. 7. napján lejárt hat heti halasztás elteltétől, az ugyanazon év okt. 13. napján bekövetkezett haláláig a tüdővész okozta senyvedésnek oly fokában volt, hogy nem volt intézkedésre képes állapotban. E tényállásból helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azon kövelkeztetést, hogy a biztosított az engedélyezett halasztás véghatárnapjától a biztosítóit elhalálozásáig, vagyis a fizetési' késedelem szempontjából egyedül figyelembe jöhető válságos időben, a díjfizetésében erőhatalomnak tekintendő vétlen esemény által volt gátolva, amiből okszerűleg folyik, hogy az alperes a biztosítási szerződésnek a díjfizetés elmulasztása okából való hatályvesztettségét a KT. 505. §. 3. pontja alapján sikerrel nem vitat-