Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

02 Hileljogi Dölvénylár, a lejárattól a fizetésig járt törvényes késedelmi kamattal a felperesnek teljesen kifizette. Erre a tényállásra tekintettel a fellebbezési bíróság a kereseti ügyletre alkalmazandó KT. 326. §-ában foglalt anyagjogi szabálynak megfelelően s így helyesen mondotta ki azt. hogy az alperes jogosítva volt a kérdéses árúnak árát, a teljesítés helyén a lejárat napján fennállott árfolyam szerint, belföldi, \agyis osztrák-magyar pénznemben fizetni és helyesen vonta le a fennebb kiemelt tényállásból azt a jogi következtetést, hogy a teljesített fizetéssel az alperes a felperessel szemben fennállott fizetési kötelezettségének teljes mérvben eleget tett. A felhívott KT. 326. §-ának azzal a határozott és semmiféle megkülömböztetést nem tévő rendelkezésével szemben ugyanis — amely szerint a jelenlegihez hasonló esetben a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján s ekként nem a fizetés idején jegyzett árfolyam szerint, belföldi pénznemben történik — nincs törvényszerű alapja a felperes azon felülvizsgálati érvelésének, hogy miután az alperes nem a lejárat napján, hanem csak azt követő időben, késedelemmel fizetett, az átszámításnál nem a lejárat napján jegyzett alacsonyabb, hanem a fizetés idején fennállott magasabb árlolyam lenne alapul veendő azért, mivelhogy a szolgáltatásnak a teljesítéskor kell a tárgyi mértéket megütnie. Nincs törvényszerű alapja ennek az érvelésnek azért, mert az idevágó anyagjogi szabály értelmében a pénzfizetésre kötelezett adós a késedelem ideje alatt, a késedelem jogi következményeképen, törvényes kamatot köteles a tartozás után fizetni és mert .ebből a jogszabályból folyóan pénztartozás késedelmes teljesítésénél a szolgáltatás a teljesítéskor a törvényszerű tárgyi mértéket megüti akkor, ha az adós a tőkeösszeget és azonfelül annak a lejárattól a fizetésig járó törvényes késedelmi kamatát megfizeti, a fennforgó esetben tehát az alperes részéről teljesített fizetés a szolgáltatásnak ezt a törvényszerű tárgyi mértékét megütötte s így nincs jogszerű alapja a felperes azon leszállított kereseti követelésének, hogy pusztán a jelzett fizetési késedelem okából az alperes ezenfelül még az időközben bekövetkezett árfolyamemelkedés figyelembevétele mellett előálló összegnek megfizetésére is köteleztessék. Ezek szerint a fellebbezési bíróság döntése — amellyel a felperest leszállított keresetével elutasította — az irányadó anyagjogi szabályoknak megfelelő lévén, a felperes által emiatt emelt felülvizsgálati panasz alaptalan. * * = V. ü. a 27. és -29. sz. ősötökkel.