Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
50 Hiteljogi Döntvénytár. ílzetetlen része iránt felperes keresetét indította, frankban, vagyiskülföldi pénzértékben meghatározott tartozást képez. Az ilyen tartozásnak a belföldön való fizetése tekintetében rendelkezik a KT. 326. §-ának második bekezdése akként, hog) a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint országos pénznemben teljesítendő. A dolog természetéből folyik és mint ilyen nyilvánvaló, hogy a törvény most említett intézkedése azzal a hallgatólagos feltétellel állapítja meg a lejárat napján jegyzett árfolyam alapulvételét, hogy ekkor egyszersmind a fizetés is eszközöltetik. Következésképen nem lehet ezt a szabályt alkalmazni és a lejáratkori árfolyamot alapul venni abban az esetben, ha az ilyen pénztartozás nem a lejárat napján, hanem jóval későbben fizettetik ki,, mint ahogy ez a jelen esetben történt és pedig annál kevésbbé, mert ha a fentidézett törvényes rendelkezésnek olyan értelem tulajdoníttatnék, hogy ebben az esetben is a lejáraikori árfolyam az irányadó, amikor a fizetés teljesítése idejében a külföldi pénznem értéke a belföldi pénzzel szemben lényeges árfolyamemelkedést mutat, úgy hogy a külföldi adós jóval kevesebb összegű külföldi pénzzel teljesíthetné tartozásának kiegyenlítését, mint amennyivel tényleg tartozik: míg egyrészről az adós késedelmes fizetése folytán jogtalan előnyben részesülne, addig a hitelező indokolatlanul károsodna azáltal, hogy nem kapná meg követelését a külföldi pénznemben őt valósággal megillető értékbenr vagyis a fennforgó esetben felperes nem kapná meg az alperesnek kiszolgáltatott árújának őt jogosan megillető értékét. A lejárat utáni fizetés esetében az adóst a késedelmes fizetéssel járó kamatfizetési kötelezettség nem menti fel annak a különbözetnek a megtérítési kötelezettsége alól, mely a késedelmes fizetés folytán, az árkülönbözetben a hitelező hátrányára jelentkezik ; nem pedig azért, mert az adós, illetve a jelen esetben az alperes a kamatot a késedelmes fizetésének következményeképen az esetben is tartozik megfizetni, ha egyébként a felperesnek árkülönbözeti kárt nem okozna és mert olyan esetben, amidőn a szerződés olyan pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincsen, a késedelmi kamat is a szerződésszerű pénznemben jár a hitelezőnek; ha tehát ilyen esetben a tőke nem a lejárat napján fizettetik, a fizetésig más pénznemben lejárt kamat épen olyan módon, mint a tőke, számílandó át s így ki van zárva, mintha a fellebbezési bíróság álláspontjától eltérő álláspont mellett a kamat nem a lejáratkor fennállott, hanem más, jelesül magasabb tőke után volna fizetve. Ezeknél fogva alapos a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a
