Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
Hüeljogi Döntvénytár. 4:; összeget, amikor is az üzleti év nyereségéből a reá eso részt is sneg fogja kapni. Eszerint a tényállás szerint a felperes mint kültag állaJ a iársaságból való kilépése esetén igényelhető \ agyonilletőség menynyiségét a felek már a társasági szerződésben szabályozták, következéskép ebben az esetben a ki. 105. §-ának a kilépő társasági tagnak a társaságból való kiválással kapcsolatos jogviszonyait szabályozó intézkedése alkalmazásba nem jöhet, tehát ;i társasági szerződésnek a vagyon betétének megváltása folytán kilépő kültag vagyoni idényeit szabályozó rendelkezéséül szemben a felperes nem kö\etelheti azt, hogy a kielégítése a betéti társaság vagyonából reá eső illetőség kiadása által történjék, hanem csupán ahhoz lehet igénye, hogy a tényállás szerint már kifizetett vagyonbetélen és kölcsönadott összegen és ennek kajnalán leiül az utolsó üzleti év mérlegszerűleg kimutatott nyereségéből reá eső részesedés kiadassék. Ezen jogj álláspont helyességél az a körülmény is megerősíti, hogy a társasági szerződés XIV. pontja arra az esetre, amikor a társasági viszony a szerződési időtartam lejártával szűnik meg, a társasági tagok végkielégítésére nézve olyan intézkedést tartalmaz, hogy meg íiem egyezés esetén a társaság vagyonának értékesítése, az üzletnek és a céghasználali jognak eladása, végső esetben pedig a felszámolás veendő foganatba, fenntartván erre az esetre is a beltag részére azt a jogot, hogy a betevő i kültagok) részesedését ennek mérlegszerű összegében kifizethesse s az üzletet a saját számlájára esetleg más kültagokkal folytathassa, amiből nyilvánvaló, hogy a szerződő felek a társasági szerződés tartama alatt kivált tag vagyoni igényeit máskép kívánták szabályozni, mint a társaságnak a szerződési idő lejártával való feloszlása következtében előálló vagyon felosztása esetéi. Mindezekhez képest helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint ebben az esetben a társaságból vagyonbelétjének megváltása okából kivált felperes által igényelhető járandóságot a már kifizetett betéten és kölcsönön felül még •csupán az utolsó üzleti évben mérlegszerűen kimutatott nyereség reá eső részében határozta meg, minélfogva felperesnek ;i fellebbezési bíróság ezen döntését támadó panasza megállható alappal nem bír. Nem alapos felperesnek a vagyoni mérleg felállítására vonatkozó jogszabályok megsértése, illetve a mérlegben az egyes vagvontárgynk értékének a felvétel idején volt valóságos erteken alul maradó összeggel történt beállítása miatt támasztott panasza sem, mert a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint a KT. 28. §-a nem értelmezhető akként, hogy a társaság fennállása