Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. megbízó alperes a bizományos felperesre nem háríthatja át. Az A) alatti szerződés 11. pontja ugyanis, habár annak 2. bekezdése az összes kockázatról beszél, a 3. bekezdésben külön, kifejezetten szabályozza a tűzveszély által bekövetkezhető kárviselés kérdését. A tűzveszély által előálló kárt a szerződés 'ezen része részben a bizományosra hárítja át azáltal, hogy az egyébként kötelezően kikötött lűzbiztosítási díjak megfizetésére a bizományost kötelezi, fenntartván az ő megtérítési kötelezettségét az esetre, ha a biztosítótársaság az alperest azáltal ért kárt, hogy az ő tulajdonát képező árúk tűzveszély folytán elvesznének, teljes mértékben meg nem térítené. Ha tehát peres felek a kárviselés általános szabályainak megállapítása mellett mégis szükségesnek tartották külön kifejezetten a tűzkár esetén bekövetkező veszély kérdésében jogviszonyaikat szabályozó szerződésbe újabb intézkedést felvenni, kimondván szószerint azt is, hogy a ((bizományost terheli az árúnak átadásáig, illetve a magyarországi végállomásra való beérkeztéig az árú tűzveszélye is» ügy természetes, hogy az esetben, ha az erőhatalmat jelentő ellenséges betörés kockázatát alperes felperesre kívánta volna hárítani és felperes ez irányban kötelezettséget vállalt volna, ezt a kockázatot ugyancsak külön megemlítették volna a peres felek a szerződésben. A tárolás összes kockázata alatt ehhez képest azok a rendes veszélyek értendők, amelyek a rendes kereskedő gondosságával elháríthatok, semmi esetre sem jelenti azonban azt a peres feleknek helyes felfogás szerint értelmezett szerződési akarata szerint, hogy a bizományos a szerződés 11. pontjában külön kifejezetten fel nem sorolt erőhatalomért is felelős. Alperes nem hozta fel joggal felperessel szemben azt, hogy Ö a rendes kereskedő gondosságát megsértette azzal, hogy a román háború kitörését megelőzően határszéli helyiségekből vásárok gabonát, mivel az A) alatti szerződés 6. pontja értelmében, attól eltérő megállapodást alperes nem vitatott, — felperesnek jogában állolt Magyarország egész területén bevásárlásokat foganatosítani. A tényállás szerint egyébként a bevásárlásokat felperes már 1916 aug. 11-ét megelőzően foganatosította, tehát oly időben, midőn a román betörés veszélye még nem fenyegetett s amikor Magyarország közönsége köztudomás szerint az Erdélyt fenyegető ellenséges támadásra tényleg nem is számított. Mindebből az következik, hogy a felperes által alperes részére 1916 aug. 11-ike előtt megvásárolt és előbbi által kifizetett árúknak vételárát, amely árúk a román betörés következtében elvesztek, megtéríteni tartozik. Jogosnak találta a bíróság felperesnek azt az igényét is, amely szerint az elveszett árú után alperestől az A) alatti szer-