Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
flileljofji Dönlvruylár. amennyiben azokra szükség van, a bizományos maga köteles gondoskodni és amennyiben a zsákok tekintetében az eladóval megállapodást köt, ez a megállapodás a megbízót egyáltalában nem terheli. Ez alapon kifogást emelt alperes a kereseti zárókérelem 3. pontjában igényelt különböző gazdáknak kiadott 28:22 drb zsák ellenértékének megíizetésére irányuló felperesi követeléssel szemben is. Az A) és 2. alatti szerződés szerint felperes, alperes bizományosa arra vállalkozott, hogy alperes megbízásából saját nevében, de alperes részére terményeket fog vásárolni. Kétségtelen ezek folytán, hogy a felperes által megvásárolt terményeket ;i vásárlás pillanatától kezdve érhető veszély törvényes jogszabálynál fogva tehát alperest terheli, haesak felperes, a bizományos az ügyletet nem a rendes kereskedő gondosságával, alperes érdekeinek megfelelően s a megbízás értelmében látta el, vagy amennyiben az Ő gondviselése alatt történt kárt a rendes kereskedő gondosságával nem háríthatta el. A kereseti tényelőadásban foglalt és a fentiekben előreboesátoll, alperes részéről valódiság tekintetében nem kifogásolt lények szerint, a szóbanforgó árúk megvásárlásáról felperes alperest már 1916 augusztus 11-én sürgonyileg értesítette. Ennek folytán a KT. 369. §-aban foglalt értesítési kötelezettségének eleget lett. Ha alperes, amint azt védekezésében előadta, a peres felek között létrejön megállapodás érteimében a vételről szóló értesítés után nem volt köteles nyomban a megfelelő rendelkezéseket felperesnek elküldeni, mégis kétségtelen, hogy az elkésett rendelkezések következtében előállolt kárért az egyébként a rendes kereskedő gondosságával eljáró bizományost felelőssé nem leheli. Alperes azt vitatta, hogy az A) alatti szerződés 11. pontjának 2. bekezdésében foglalt kikötés következtében felperes mindaddig, míg az árút feladás vételt a vasútnak át nem adta. minden koekázatért, tehát az ellenséges betörés következtében előállott veszélyért is felelősséggel tartozik. Ha tehát felperes a kereseti előadás szerint is az árút részben feladóvevény nélkül áladta a vasúinak, részben pedig a vasúti állomás melletti raktárban helyezte el, úgy erre az árúra nézve bekövetkezett erőhalalom, illetve veszélyért, ő felelőssé nem lehető. Az A) alatti szerződés 11. pontja, de úgy az A) alatti, mint az azt kiegészítő 2. alalti megállapodás egész tartalmának mérlegeléséből a bíróság megállapította azt, hogy habár a hivatkozott szerződési pont úgy szól, hogy a tárolás összes kockázata bizományost terheli, az ellenséges betörés következtében bekövetkezett kárt a
