Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. az ügylet természetének megfelelő utólagos határidőt kérjen. (Kúria 1918 szept. 25. P. IV. 2003/1918. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. • Indokok: A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a peres felek a köztük létrejött véteíi ügylet tekintetében a bor átvételére eredetileg kitűzött határidőt közmegegyezéssel 1916. évi szeptember végéig megbosszabbították s a felperes részéről való teljesítést erre az időpontra halasztották. Ezzel a meg nem lámadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállással szemben alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság téves ténybeli következtetés folytán tekintette a felperes átvételi kötelezettségét a vasúti szállítások időleges szünetelése dacára 1916. évi szeptember 30-án beállottnak, mert a vasúti állomáshoz szállítandó árúnak átvételét s vételárának kifizetését a vasúti szállítás időleges megszűnte magában • véve nem gátolja, ez a körülmény léhát a vevő előnyére a vis , majornak a teljesítési kötelezettség alól mentesítő hatását maga után nem vonhatja s minthogy az alperesnek, mind eladónak, üzleti érdeke nem ahboz fűződött, hogy kiürített bordói annak idején vasúton szállíttassanak vissza, hanem ahhoz, hogy azokat a közeledő szürelelésnél való felhasználás céljából késedelem nélkül visszakapja, az a szerződésbeli kikötés, hogy a felperes az üres hordókat annak idején franko tartozik a pankotai állomásra visszaküldeni, a teljesítési ido határozott és feltétlen megállapításával szemben nem alkalmas annak a szerződési akaratnak igazolására, hogy az átvételi batáridő a felperes irányában csak a vasúti szállítás lehetősége esetében lesz kötelező. Kétségtelen, hogy az alperes a meghosszabbított átvételi és fizetési határidő eltelte előtt a felperes átvételi késedelme okából az ügylettől jogszerűen el nem állhatott, az alperesnek ezzel ellenkező jogellenes magatartása azonban a fellebbezési bíróság helyes érvelése szerint kártérítés jogalapjául csak abban az esetben szolgálhatna, ha az alperes elállásáról a meg nem lámadott tényállás szerint csak 1916. évi oklóber 2-án értesült felperes a maga átvételi és fizetési kötelezettségének teljesítését az erre megszabott batáridő eltelte elolt, leakesőbb 1916. évi szeptember 30-án felajánlotta volna, ennek nem vitás elmulasztása mellett azonban a felperes saját szerződésszegésével szemben kártérítésre jogos igényt nem tarthat. Az a panasz pedig, hogy a fellebbezési bíróság a KT. 354. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségre vonatkozó jogszabályt tévesen mellőzte, azért alaptalan, mert a felperes Hiteljogi D intvénytár. XIII. ' 3