Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

30 Hiteljogi Döntvény lát 19. Attól, ki másnak megbízásából és érdekében fizeti ki a maximális árat meghaladó vételárat, az, akinek érdekében a vételár kifizettetett, annak a maximális áron fölüli részét vissza nem követelheti. (Kúria 1918 okt. 15. P. VII. 2974/1918. sz.) A Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja, ngyanazt a bíróságot új határozathozatalra utasítja. Indokok: A kormányhatóság rendelete által tiltott és így a közerkölcsökbe ütköző ügylet (turpis causa) az állandó bírói gyakorlat szerint jogvédelemben ugyan nem részesülhet és az ily ügyletből a szerződő felek teljesítést, vagy a nem teljesítés miatt kártérítést egymással szemben bírói úton nem érvényesíthetnek ; ez a jogszabály azonban nem zárja ki azt, h£gy a hatóságilag megszabott legmagasabb vételár túllépésével kötött ügyleteknél ezt a vételárt meghaladó többletet a vevő fél az eladótól bírói úton visszakövetelje, mert az 1914: L. tc. a vevőnek ezt a visszakövetelési jogát feltéllenül, vagyis arra való tekintet nélkül megengedi, ha a többletet visszakövetelő vevő is a megállapított legmagasabb árat ismérve, az ügyletet ennek dacára s a rendelet tilalma ellenére kötötte meg; a felperes tehát a megszabott vételárt meghaladó többlet visszakövetelése iránt indított keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett indokból elutasítható nem lévén, ez irányú döntése anyagi jogszabályba ütközik, következéskép a felperes e tárgyú panasza alapos. Minthogy azonban az alperesek fellebbezésükben védelmükre azt is felhozták, hogy ők M. Józseffel, a felperes megbízottjával abban állapodtak meg, miszerint ők az ügyletet csak közvetítik és a sertéseket másoktól veszik; továbbá, hogy, M. a sertések vásárlása végett együtt ment az alperesekkel és őket arra utasította: hogy ők vegyék meg a sertéseket úgy, ahogy tudják, amely körülmény bizonyítására az alperesek a fellebbezésükben megnevezett tanuknak a kihallgatását is kérték, fellebbezési kérelmüket pedig a szóbeli tárgyaláson írásban beadott fellebbezésüknek megfelelően terjesztették elő; minthogy továbbá az alperesek eme védelmi állításaiknak valódisága esetén egyáltalán nem tekinthetők olyanoknak, mint, akik a felperes megbizotlával közvetlenül a maguk saját sertéseinek eladására nézve kötöttek volna ügyletet, hanem olybá veendők, mint akik a felperes részére szükséges sertéseknek mások-