Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. talma szerint egészséges, élvezhető, körülbelül 50—50% sertésés marhahúsból készített s kétszer füstölt 400U kgramm nyári szalámit adott el a felperesnek. A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint azonban az a szalámi, amelyet alperes a megrendelt árúból két részletben összesen- 2000 kgramm mennyiségben szállított, a szakértők egyhangú véleménye szerint 50% sertéshúsnál jóval kisebb arányú, silány minőségű, inas sertéshúsból és a marhahúsnak tápanyag nélküli, silány részeiből, részben marhahúsos pépkeverékbó'l készült, emiatt megsavanyodott és hasznavehetetlenné vált, vagyis a szállított árú a szakértők véleménye szerint a szerződésszerű kikötéseknek egyáltalában meg nem felelt, Nem vitás, liogy felperes az árút 19 J 7 ápr. 28-án az alperes rendelkezésére bocsátotta, alperes pedig a rendelkezésre bocsátást el nem fogadta, még pedig utóbb tett kijelentése szerint azért, mert felperes a rendelkezésre bocsátással elkésett. A Kúriának felfogása szerint a jelen esetben nem minőségi hibáról, hanem a%szerződésnek általában meg nem felelő árú szállításáról van szó. mert a szakértők véleményéből nyilvánvaló, hogy alperes tápanyag nélküli anyagból készült, fogyasztásra alkalmatlan s így egészen más árút küldött, mint amit felperes rendelt. Alperesnek ez a ténye a K. T. 350. §-ában meghatározott kereskedelmi csalás tényálladékát állapítja meg s nem szolgálhat az alperes mentségére az. hogy az árút egy hentesárú gyáros által készítette, mert az alperes, mint szintén hentes és azért ily árúkra nézve szakértő, tartozott volna a szállított szalámit, annak elküldése előtt megvizsgálni s meggyőződni, vájjon az a szerződéses követelményeknek megfelel-e. avagy sem, ezt nem tevén, az ő szállítója rosszhiszemű eljárásnak a következményeit viselni tartozik. Az alperes tehát a K. T. 346. és 347. §-ainak be nem tartására sikerrel nem hivatkozhatik, A Kúriának ezen jogi álláspontjával szemben a felülvizsgálati kérelemben felhozott többi panaszok tárgytalanok, miért is azoknak a méltatására szükség nincsen. = V. ö. Hiteij. Dtár II. 91. III. 183. V. i6., 128., 198., 199., VII. 8. 40., 136., 209. XI. ül. XII. iO. sz. esetekkel.