Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. 27 17. Az a megállapodás, hogy az alperes sertéseket fog hizlalni és azokat a felperesnek fogja eladni, vagyis, hogy vételi szerződést csak a sertések meghizlalása után fognak kötni: még nem vétel, hanem csak vétel iránti előzetes megbeszélés. (Kúria 1918 okt. 2. P. VII. 2621 1918. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felperesnek a fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállás ellen tett felülvizsgálati panasza nem alapos; mert a fellebbezési bíróság a felajánlott bizonyítás felvételét, ha azt a per elbírálásához szükséges lényeges körülmények tisztábahozatalára szükségesnek nem találja, mellőzheti és miután ebbeli intézkedését a Pp. 270. §-a rendeletének megfelelően tüzetesen megindokolta, eljárása felülvizsgálat alá nem vonható; mert továbbá az alább kifejtettek szerint azt, hogy az alperes 0. M. tanú előtt későbben állítólag beismerte, hogy szállítandó sertésekre kapta az előleget: a per érdemi elbírálása tekintetében a Kúria sem találta lényegesnek, s így 0. M. tanúnak erre a körülményre való kihallgatását, valamint a peres felek eskü alatti kihallgatását a Kúria sem találta szükségesnek. Nem alapos ugyanis a felperesnek az anyagijog megsértése miatt tett panasza sem. Mert a felperes, szóval is előterjesztett kereseti tényállítása szerint 4000 K-át azért adott az alperesnek előlegül, hogy az alperes igérte, hogy sertéseket fog hízlallatni és azokat a felperesnek fogja eladni; de azokat nem neki, hanem másnak adta el. Eszerint a tényállás szerint — amelyet a felperes a per folyamán is fenntartott — a felek minden pontra nézve, amely a szerződés lényegéhez tartozik, nem állapodtak meg; és így nem is kötöttek vételi szerződést, hanem csupán afelől értekeztek, hogy az alperes sertéseket fog hizlalni és azokat a felperesnek fogja eladni. Vagyis, hogy vételi szerződést csak a sertések meghízlalása után fognak kötni. Minthogy azonban az anyagi jog értelmében, valamely szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a felek minden pontra nézve, amely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak: a felperes által előadott tényállás szerint a felek között csak aziránt történt előzetes megbeszélés, hogy majd későbben fognak