Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hileljogi Döntvénytúr. 78. Az eladó a vevőnek az árú hiányaira alapitott igényei ellen csak abban az esetben védekezhetik az elévülés kifogásával sikeresen, ha a megvettél legalább fajilag azonos az az árú, amelyet a vevőnek szállított. (Kúria 1920 szept. 15. P. VII. 1164/1920. sz.) 79. . A szerződéstől jogosan elálló vevő a KT. 3b8. §-a értelmében az elállás mellett kártérítést is igényelhet, s a KT. 356. §-ának hasonszerű alkalmazásán val az ott meghatározott árkülönbözetet kártérítésképen fedezeti vétel nélkül is követelheti, az a körülmény pedig, hogy kárkövetelését nem kifejezetten árkülönbözet címén igényelte, az árkülönbözetben jelentkező kártérítési összeg megítélésének akadályául nem szolgálhat. (Kúria 1920 okt. 0. P. IV. 1853/1920. sz. 80. /. A választási jog kimerítésére alapított elutasítási ok nem hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán érvényesíthető. — //. Az eladónak a KT. 353. §-án alapuló elállási joga a vevő hozzájárulásától függetlenül gyakorolható. (Kúria 1920 máj. 20. P. VII. 122 1920. sz.) 81. /. Az átvételben és fizetésben késedelmes vevő köteles megtéríteni a késed lemmel okozott azt a kárt, hogy a kikötött teljesítési időben jogosan köve-