Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

I/iteljofji Döntvénytár. 1)0 bői az elsőbbségi részvények elsősorban részesülnek a névérték 6%-os kamatozásának megfelelő osztalékban ; a részvényesi jogok tekintetében azonban az elsőbbségi és törzsrészvényesek között különbség nincsen. E külön jogok dacára is, épen részvényesi minőségükből kifolyóan az elsőbbségi részvényesekre is kötelező a részvényjog ama főszabálya, hogy a többség határozata a kisebbségre még akkor is kötelező, ha az elsőbbségi részvényesek előjogairól való lemondásról van szó. Többség alatt — a dolog természete szerint — csak az elsőbbségi részvénybirlokosok külön többsége értendő, mert abban fa kérdésben, hogy elsőbbségi jogaik az ő hátrányukra mennyiben szenvedjenek változást, egyedül az elsőbbségi részvényesek határozhatnak. E többségi határozat a fentebb említett részvényjogi elvnél fogva az összes elsőbbségi részvényeseket kötelezi, hacsak annak a KT. 179. §-ának utolsó bekezdése, vagy az alapszabályoknak különös és kifejezett lilió rendelkezése útját nem állja. A részvényjog többségi elvével ellenkeznék tehát, ha a most említett eseteken kívül is az elsőbbségi részvényesek előjogainak megszüntetéséhez az összes elsőbbségi részvényesek beleegyezése volna szükséges, mert ez az álláspont a gyakorlatban odavezetne, hogy a részvénytársaságra nagyjelentőségű határozat meghozatalát egyetlen elsőbbségi részvényes tiltakozása, vagy meg nem jelenése megakadályozhatná. Nem áll meg az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy az ily többségi határozat a KT. 1. §-a alapján alkalmazandó abba a magánjogi szabályba ütközik, hogy szerzett jogától senki meg nem fosztható; mert a KT. 2*25. §-ának 11. és 12. pontjai alapszabályi intézkedésnek tartják fenn a határozatok hozatala módjának és a tagok szavazati joga mikénti gyakorlásának megállapítását; a társasági alapszabályok pedig a szavazati jog és a határozat meghozatalának módja tekintetében rendelkezést tartalmaznak ; és mert ekként a KT.-ben foglalt határozott intézkedések az általános magánjog szabályainak kisegítő alkalmazásit kizárják. Minthogy az elsőbbségi részvényeknek a törzsrészvényekkel való egyenlősítésére vonatkozó indítvány a tárgysorozatban alapszabályszerűen volt hirdetve, minthogy a közgyűlésen 15,000 elsőbbségi részvényből 14,275 volt képviselve és minthogy a közgyűlésen jelen volt 14,275 elsőbbségi részvénybirtokos az említett határozatot egyhangúan elfogadta; minthogy az elsőbbségi részvények előjogainak létesítése nem a tervezetből vétetett az alapszabályokba és ekként a KT. 179. §-a utolsó bekezdésé*7*