Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogt Vön ivénytár. nek esete fenn nem forog; az alapszabályoknak pedig nincs oly rendelkezése, hogy az elsőbbségi részvények ebbeli minősége az elsőbbségi részvén} esek többségi szavazatával meg nem szüntethető, sőt a 18. §. minden határozat meghozatalát a szavazatok egyszerű többségéhez köti: ennélfogva a hozott közgyűlési határozat hivatalból való megsemmisítésére ok fenn nem forog. Miért is az elsőbíróság neheztelt végzését megváltoztatni, a közgyűlési határozatokat tudomásul venni és az elsőbíróságot megfelelő további intézkedésre utasítani kellett. == V. ö. az 54. sz. esettel és jegyzeteivel. 56. Az 1919 szeptember 5-én kibocsátott 4375IM. E. 1919. sz. rendelet a bor adásvétele tárgyában 1919. évi március hó 21. napja előtt létrejött s az árú átadásával nem teljesített ügyleteket minden korlátozás nélkül nyilvánítja hatálytalanoknak. É rendelet alkalmazhatósága szempontjából tehát nem lehet mérvadó az, hogy a hatálytalanított ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítési igény a rendeletek kibocsátását megelőzően per útján érvényesíttetett s nem jogerős ítélettel meg is állapíttatott. (Kúria 1920 jún. 10. P. IV. 554/1920. sz.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság állal elfogadott s meg nem támadott tényállás szerint alperes 1910 okt. hó folyamán összesen 20 hektoliter sajállermésű bort adott el a felperesnek, az átvételre kitűzött határnapon azonban a bornak a felperes részére való átadását megtagadta s nem adta azt át neki a későbbi jelentkezése alkalmával sem. A fellebbezési bíróság ítéletét egyedül a felperes támadta meg az őt kártérítési igénye tekintetében keresetével elutasító részében, ennek a támadásnak azonban jogszerű alapja nincs. Az 1919 szeptember 5-én kibocsátott 4375/M. E. 1919. sz. rendelet ugyanis a bor adásvétele tárgyában 1919 márc. 21. napja