Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. 53. Olyan esetben, amikor az eladott árú harmadik személy birtokában van, az eladó — ellenkező kikötés hiányában — felelős a vevőnek azért, hogy ez a vétel tárgyát a harmadik személytől valósággal meg is kapja, illetőleg, hogy az a vevőnek tényleg átadasssék. De ha a vevő az eladót a harmadik személy átadási ' késedelméről csak késedelmesen és az árú elrekvirálása után értesíti: e mulasztása folytán az eladót többé felelősségre nem vonhatja. (Kúria 1920 febr. 24. P. IV. 4362 1919. sz.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy vételügyletnél olyan esetben, amikor az eladott árú harmadik személy birtokában van, az árú tényleges átadását az eladó részéről a harmadik személy irányában az árú kiadása iránt fennálló követelésének, illetve az iránti igényének és az árú felett való rendelkezési jognak a vevőre történt átruházása pólolná és hogy ennek az átruházásnak megtörténtével az eladó az árúnak a harmadik személy részéről való tényleges átadásáért a vevőnek felelősséggel többé nem tartoznék, nem helytálló. ugyan, mert az eladó — ellenkező kikötés hiányában — az ide vonatkozó anyagjogi szabály értelmében ilyen esetben is felelős a vevőnek a~zért, hogy ez a vétel tárgyát a harmadik személytől valósággal meg is kapja, illetőleg, hogy az a vevőnek tényleg átadassék. Ennek dacára azonban mégis alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, amelyben lényegileg azt sérelmezi, hogy anyagjogi szabályba ütközik a fellebbezési bíróságnak döntése, amellyel őt keresetével a másod- és negyedrendű alperesekkel szemben elutasította. Az e részben meg nem támadott tényállás szerint ugyanis a kereseti vételügylet a felperes és a másodrendű alperes nevében eljárt harmad- és negyedrendű alperesek között 1916 szeptember 13-án jött létre és az árúnak rekvirálása csak 1916 november 17-én, tehát a kereseti vétel után több mint két hónappal történt és magának a felperesnek előadása szerint is ő a vétel után az árúnak átadása iránt az elsőrendű alperessel tárgyalt, az átadást kizárólag az elsőrendű alperesnél szorgalmazta