Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

9tí Hiteljogi Döntvénytár, és a másod- és negyedrendű alpereseket arról, hogy az elsőrendű alperes az árú átadásával késik, a rekvirálás előtt egyáltalán nem értesítette, őket az árú átadására, vagy annak kieszközlésére lel nem hívta, hanem az F) alatti levéllel a másodrendű alpereshez csak 1916 december 7-én, tehát a rekvirálás megtörténte után, vagyis oly időben fordult, amikor a másodés negyedrendű alperesek az árú tényleges átadása iránt a rekvirálás miatt már nem is intézkedhettek. A felperes ezen eljárásával a rendes kereskedői gondosság ellen kétségtelenül vétett és azzal, hogy az elsőrendű alperesnek az átadás köriili késedelméről a másod- és • negyedrendű alpereseket a rekvirálás előtt, tehát két hónapot is meghaladó időn keresztül egyáltalán nem értesítette, oly mulasztást követett el, amelynek következtében ugyanő a másod- és negyedrendű aljtereseket amialt, hogy az elsőrendű alperes az árút kellő időben s nevezetesen az említett rekvirálás előtt a felperesnek át nem adta, illetőleg, hogy a másod- és negyedrendű alperesek a rekvirálás előtt az árúnak átadása iránt az elsőrendű alperesnél nem intézkedtek, felelősségre többé nem vonhatja s így nem érvényesítheti velük szemben azt a kereseti igényéi sem, hogy ezek az alperesek az árúnak át nem adása, illetőleg a történt rekvirálás folytán át nem adhatása okából a vételár visszafizetésére, illetőleg a vételárnak az elsőrendű alperes állal ki nem egyenlített része megfizetésére köteleztessenek. Ezek szerint tehát a fellebbezési bíróság döntése, a fellebbezési bíróság által a megtámadott ítéletben elfoglalt, fent említett téves jogi álláspont dacára, az anyagi jognak mégis megtelelő lévén, a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. A most kifejtett alapon való döntés mellett az a kérdés, hogy a kereseti ügylet létrejötte után az elsőrendű alperes a kérdéses árút a másod- és negyedrendű alpereseknek, vagy pedig, amint azt ezek az alperesek a mai szóbeli tárgyaláson is vitatták, a felperesnek megbízásából és nevében tartotta-e birtokában ? — és hogy a felperes az árú átadását az elsőrendű alperesnél a kereseti ügylet létrejötte és a rekvirálás bekövetkezte közötti időben többízben sikertelenül sürgette-e? a pernek a másod- és negyedrendű alperesekkel szemben való elbírálására befolyással nem bírván, a felperesnek ezekre vonatkozó panaszai érdemleges elbírálást nem igényeltek. = V. ö. Hitelj. Dtár XI. 83., 9Z.