Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: l. Foglalónak csak az a készpénz, vagy egyéb ér­ték tekinthető, mely a szerződés megkötésekor, a megkötés jeléül tényleg átadatik; ámde a vételárnak az a 40%-a, amely a kere­setnek és viszontkeresetnek tárgya, a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint nem ákkor adatott át. amikor alperes a felperes eladási ajánlatát a 3. pont alatti távirattal elfogadta : és a fellebbezési bíróság nem állapított meg oly tényekel, ame­lyekből arra lehetne következtetni, hogj a lelek az ügylet lel­tétlen létrejöttét a vételár 10%-ának lefizetésétől tették volna függővé. Igaz ugyan, hogy felperes a -1. pont alatti ajánlatban az «Angabe» kifejezést használja, amivel a német nyelvben nem­csak a vételárelőleget, hanem — más, ha>onló értelmű kitételek mellett — a foglalót is megszokták jelölni; a kereskedelmi "ügy­retek megbírálásánál és értelmezésénél azonban nem annyira a használt kifejezések betű szerinti értelme, mint inkább a szer­ződő felek akarata szolgált a KT. 265. §-a szerint irányadóul; már pedig a 2. pont alatti ajánlatban a kérdéses 10% «Angabe» a vételár fizetési kikötések közölt fordul elő aképen, hogy ennek a 10%-nak a kifizetése semmiféle előzetes vagy egyidejű ellen­szolgáltatástól nincs függővé téve. míii a hátralékos vételár ((Schenker et (!omp.» cégnél csak a fuvarlevélmásodlat felmuta­tása ellen lesz fizetendő: helyesen vonta le tehát a fellel/bezési bíróság úgy a 2. pont alatti okirat tartalmából, mint a per egyéb adataiból azt, hogy a felek a vitás 0500 K-ban nem mint fogla­lóban, hanem mint vételárelőlegben állapodtak meg. amelyre a KT. űll. §-ának a foglaló elvesztésére vonatkozó határozmá­nyai nem alkalmazhatók: és így a felperesnek idevágó felül­vizsgálati panaszai alaptalanok. II. Felperes arra az esetre, ha a kereseti 6500 K nem fog­lalónak, hanem vételárelőlegnek minősíttetnék és mint ilyen az alperesnek, viszonlkeresete folytán, megítéltetnék, 4240 K erejéig beszámítási kifoiiást emelt azon az alapon, hogy az alperes jog­talan elállása folytán ő ezzel az összeggel károsodott, mert ennyi­vel olcsóbban szerezte volna be az árút, mint amennyiért azt az alperesnek eladta. Ámde abban az esetben, amikor a vevő a vételár megfize­tésével késik s az árú még átad\a nem lett, az eladó a Ker. t. 352. $-a értelmében kártérítést csak úgy igényelhet, ha a szer­ződés teljesítését is követeli, vagy ha az árút a Ker. t. 347. ,^-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladja, de nincs joga az eladónak ahhoz, hogy a még csak beszerzendő árú piaci ára és a szerződéses ár közti különbözetet követelje; és így helyesen mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a lel-

Next

/
Thumbnails
Contents