Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

88 , Hiteljogi Döntvénytár. pítói közt az opüó felhasználását és értékesítését illetően 19 H december 17-én és 27-én létrejött megállapodáshoz hozzájárul, úgyszintén ahhoz is, hogy mindazok a jogok és kötelezettségek, melyek ezen ügyletből fel fognak merülni, fele részben még az alperest fogják illetni és amely szerint elfogadja az építési munkálatok vállalati végrehajtásából származó haszonnak és veszteségnek mikénti felosztására vonatkozó javaslatot is, a felperes 6. p. alatti levelében világosan kijelentette, hogy a vele közölt kötlevél tervezet fent idézett tartalmával lényegileg egyetért és annak alapján a benne tárgyalt ügyletet perfektnek tekinti, ennek jeléül az 5000 Iv átutalása iránt intézkedett, csupán az építkezési munkálatok mikénti keresztülviiele tekintetében tért el az alperes javaslatától, majd azáltal, hogy 8. p. alatti levelében ismételten kifejezte felperes, hogy a megállapodás közöttük visszavonhatatlanul fennáll, mivel a fiumei ügyletet visszacsinálni nem lehet és csak a végrehajtása tekintetében van, annak lényegét szerinte sem érintő, az alperesétől eltérő álláspontja: kétségkívül kifejezésre jutott, hogy a peresfelek között a szóbanforgó ügyben a D) alatti tervezet lényegére nézve, illetve a fŐkérdésekben a kölcsönös megegyezés létesült, melynek jogérvényességét nem érinti az> hogy a mellékkérdésben, vagyis az építkezési munkák mily módon való keresztü'vitele tekintetében egyelőre megegyezni nem tudtak : következéskép nem férhet kétség ahhoz sem. hogy jogérvényesen létrejött peresfelek közt a viszonkereset alapját tevő az a megállapodás, mely szerint a telekvételből és kihasználásából kifolyóan, közöttük mint társak közt az összes bevétel és kiadás közös és ezek őket fele-fele részben fogják megilletni. Mindamellett azonban nem jogsértő a fellebbezési bíróságnak az a döntése, mely szerint a viszonkeresetet, az egyes viszonkövetelési tételek vizsgálata nélkül elutasította; nem pedig azért, mert ellenkező megállapítás hiányában a peresfelek közt a fentiek szerint létrejött társas viszonyt jelenleg is fennállónak kell tekinteni, ennek a viszonynak a fennállása alatt pedig az alperes, mint egyik társtag e viszonyból kifolyóan egyes kiszakítottként jelentkező tételeket felperes, mint a másik társtag ellen jogszerűen nem érvényesíthet, mert idevonatkozó kikötés nem létében ennek csak a társas viszony végérvényes felbontása után a kölcsönös követelések elszámolásának a keretében lehet helye. Ezek szerint pedig a csatlakozási kérelem is alaptalan.