Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

18 Hiteljogi Döntvénytár. rolhasson és felperes 1915 okt. 13-án olyan szerződést kötött az alperessel, hogy a tengerit az alperes a saját részére fogja' bevásárolni s jogosítva lesz minden q-a tengeri után a felperestől 36 K-t követelni; a felperesnek el nem árusított tengerivel pedig az alperes szabadon fog rendelkezni, megállapíttatott továbbá az, hogy a felperes tagjai részére a tengeriből előreláthatólag csak 4000 q-t szükségelt s így felperes az alperes részére 5000—6000 q tengerit engedett át, végül, hogy az alperes 24 vaggon tengerit vásárolt, abból a felperesnek a 44,229 kg-ot adott át, a többit pedig alperes a vidéken maga árusította el. A fellebbezési bíróság alperesnek a szállított tengerimennyiség ára és az óvadék iránt támasztott viszonkeresetét elutasította, kimondván azt, hogy a 3511/915. M. E. sz. rendelet 7-ik §-a szerint felperes csak annyi tengerit vásárolhatott az alispáni engedély alapján, amennyi a szövetkezeti tagok részére előreláthatólag szükséges volt, peres felek azonban a fölösleges tengeri mennyiségről rendeletellenesen intézkedvén, a rendelet 15.. §-ába ütköző kihágást követtek el s azért a szerződés semmis, annak az alapján igények bírói ütőn nem érvényesíthetők. Alperes anyagi jogszabálysértésre alapítja felülvizsgálati kérelmét, vitatván azt, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, mintha a kérdéses szerződés ő reája nézve is tiltott jogügyletet foglalna magában; mert a szerződésnek ama része, amely szerint ő kötelezettséget vállalt a tengeri szállítására, nem tiltott ügylet, s így ő a szállított tengerinek a vételárát bírói úton követelni jogosult. Alperesnek ez a panasza nem alapos, azért: mert a peres felek között létrejött szerződés, úgy annak a tárgyára, mint a felek jogaira és kötelezettségeire nézve egységes jogügylet, azt tehát, amennyiben tiltó jogszabályba ütközik, részekre felbontani nem lehet. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak abbeli jogr álláspontja, hogy az a szerződés az alperesre nézve is tiltott jogügyletet tartalmaz. Minthogy az állandó bírói gyakorlat szerint akkor, mikor mindenik fél ellenében fennforog a törvénybe, vagy rendeletbe ütköző tilalom, sem az adott szolgáltatás visszaadása, sem az igért szolgáltatás teljesítése bírói úton nem követelhető és az ily szerződésből eredő igények oltalomban nem részesülhetnek: nem sértett a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, midőn az alperest a kérdéses szerződésre alapított viszonkeresetével elutasította. * * = V. ö. Hitelj. Dtár XI. 118., 119., 156. sz. esetekkel és jegyzeteikkel