Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiteljogi Döntvénytár. 11 A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét felperes felül­vizsgálati kérelme folytán feloldja, a fellebbezési bíróságot a tény­állásnak az alábbi irányban való szabályszerű megállapítására s azután új határozat hozatalára utasítja. Indokok: A kereskedelmi társaságok a KT. 63. §-a értel­mében külön jogi személyek. E minőségük a társaságot alkotó tagok személyiségétől füg­getlen. Ebből folyóan a nem vitás tényállás szerint a Bécsben szé­kelő H.-S.-C-S. mezőgazdasági gépgyár részvénytársaság, a Buda­pesten székelő H.-S.-C.-S. részvénytársasággal egy és ugyanazon jogi személynek az esetben sem tekinthető, ha mind a két rész­vénytársaságnak a részvényesei ugyanazok is. Következéskép ebben a fenti bécsi cég ellen indított perben alperes által a Pp. 180. §. 3. pontja és 25. §-a alapján emelt pergálló kifogásnak nem volt azon az alapon helyt adható, hogy az alperes bécsi cégnek és az alperessel hasonló szövegű buda­pesti cégnek a tulajdonosai (részvényesei) azonosak, hanem a nagykanizsai kir. törvényszék illetéktelensége a Pp. 27. § a alap­ján csak akkor állapítható meg, ha felperes nem bizonyítja, hogy az alperesnek a nagykanizsai kir. törvényszék területén bírói foglalás tárgyát képezhető vagyona vagy állandó képviselősége, vagy ügyei vitelével megbízott közege van. Mivel pedig a fellebbezési bíróság ezekre az illetékesség kérdésében most döntő kérdésekre nézve tényállást meg nem állapított, a fellebbezési bíróság ítélete a Pp. 543. §-a értelmé­ben feloldandó volt. * * = Ellenkező határozat közkereseti társaságra nézve : ha ugyanazon tagok különböző helyeken, mint különbölő önálló közkereseti társaságok jegyeztetik be cégeiket, a cégtagokat terhelő felelősség alapján az egyik cég által vállalt köte­lezettség miatt a másik cég akár az előbbivel együtt, akár külön is felelősségre vonható. Hitelj. Dtár III. 35. 7. A szolgálati szerződésbe foglalt annak a kikö­tésnek megszegése, hogy az alkalmazott a felvett pénzeket 24- óra alatt a szolgálatadónak beszolgál­tatni tartozik, a bizalommal való visszaélésnek s ezzel kapcsolatban az üzlet ' érdekei veszélyeztetésé­nek fogalma alá is vonandó.

Next

/
Thumbnails
Contents