Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

T arialommutató. Lap lesleges, hanem a mostani háborús viszonyok között egyenesen a közérdekbe és jó erkölcsökbe ütközik. Az ily^ ügyletből eredő követelést az a körülmény sem teszi bíróilag órvónyesíthetővé, hogy az a törvény, mely az árdrágító visszaéléseket büntetendő cselekményeknek nyilvánította, csak a kereset alapjául szol­gáló ügylet létrejötte után keletkezett., _ _ „ .... __ 47 37. I. Az az ügynök, akinek kereskedői minősége pusztán csak kereskedelmi ügyletek általa törtónt közvetítése alapján álla­pítható meg, pusztán ez alapon megállapítható kereskedői mi­nősége ellenére az 1916 : IX. tc. 1. §-ának tiltó rendelkezése alá esik, hacsak mint ügynök bejegyezve nincs. — II. Egy vaggon almának továbbeladás céljából vétele, a nem élelmiszer­kereskedőt, hanem cipőgyári igazgatót nem minősíti kereske­dőnek és ez a ténye az 1916: IX. tc. 1. §. 1. pontjának tiltó rendelkezésébe ütközik .... .._ __ „ _„ .„. „ _ 74 79. II. A nagykereskedőnek az az eljárása, mellyel a nagyközön­ségnek való közvetlen eladás céljára szánt árút, e céljától el­vonva, magasabb áron leendő eladás végett a vidéki kereske­dőtől összevásárolja, nemcsak az árúnak a nagyközönséghez való juttatása szempontjából felesleges, hanem a közszükség­leti ruhanemű szükségtelen drágulását is okszerűen maga után vonja, mint ilyen pedig, a háború folytán amúgy is tetemesen megnehezített megélhetési viszonyokra való tekintettel, a köz­rendbe és közérdekbe ütközik „ _ _ _ .... „ „ _ 151 123. Az árdrágító visszaélések megtorlásáról szóló 1916: IX. tc. 1. §-a elsősorban az életszükségleti ós más elsőrendű közszük­ségleti cikkekkel folytatott nyerészkedésre irányuló illetékte­len üzérkedéssel szemben nyújt védelmet. Ezek szerint az ezen törvényszakaszba ütköző cselekmények egyik tényálladóki eleme a nyerészkedési célzat .. J. .... _._.„___ 220 Maximális ár túllépése. í>4. Az 1914 : L. tc. 1. §-a értelmében az ügylet csak a hatósági­lag megszabott legmagasabb árat meghaladó többletre hatály­talan ; ellenben a hatóságilag megállapított legmagasabb árban vagy azon alól, a felek szabadon szerződhetnek s a szerződé­sileg elvállalt kötelezettségek, a hatósági árszabás keretén be­lül, egyéb mentesítő ok hiányában érvényesek és így teljesí­tendők: ezen az alapon a bírói segély a követelő féltől meg nem tagadható™ _ _ _ ~_ — __ _ „_ .„117 65. A lóheremagnak az 1916. évi január hó 9-én 4634/1915. M. E. sz. rendelettel törtónt maximálása nemcsak az 1915. évi, ha­nem az 1916. évi termésű magra is kiterjed .... .... 119 78. Abból, hogy az 1914 : L. tc. 1. §-a szerint a hatóságilag meg­állapított árnál magasabb ár fizetése a többletre nézve hatály­talan és a vevő a többletet hat hónapon belül visszakövetel­heti, okszerűen csupán az következik, hogy az eladónak csu­pán a maximális árat meghaladó vételárösszegre nincs jogos igénye, hogy azonban a vételi ügylet az annak érvénytelen­ségét maga után vonó egyéb körülmény fennforgása hiányá­ban a maximális ár erejéig joghatályos „ _ .„ .... _ 149 95. A maximális árat meghaladó többlet visszakövetelésére vonat­kozó igény nem «ex delicto* ered, hanem egyedül az 1914 : L. tc. 1. §-ának 3. bekezdésén alapszik. A visszatérítésre csak az

Next

/
Thumbnails
Contents