Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

XXII Tartalommutató. valamely specializált kész árúnak, hanem a kötéshez képest kitermelendő, tömegszerű oly árúnak eladásáról van szó, amelynek előállítása tekintetében az eladónak a termelés lehetőségeinek, üzleti forgalmának és berendezésének összes tényezőivel kell számolnia. Tömegcikk üzleti forgalmánál pedig kizártnak kell tekinteni, hogy az eladó oly mérvű állandó készletet tartson, amely összes kötéseinek fedezésére alkalmas ... 26 Mustra szerinti vétet. 77. A mustra szerinti vételnél irányadó jogszabályok értelmében az eladó olyan árút köteles szállítani, amely megfelel annak a minőségnek, amellyel a minta annak a vevő részére történt átadásakor s a szerződés megkötése alkalmával birt s az eladó a mustra átadásával szavatosságot vállal az iránt, hogy az árú minőségében nem lesznek oly hiányok, amelyek a mustrán annak átadásakor a rendes gondosság mellett felismerhetők nem voltak. Ebből a szerződéses szavatosságból önként folyik, hogy abban az esetben, ha a mustrán az átadáskor fel nem ismerhető hiányok jelenségei utólag mutatkoznak, az eladó azon az alapon, hogy a szállított árú a mustrának megfelel, a minőségi hiányok miatti felelősség jogkövetkezményeit viselni tartozik „ ~. ~~ ~~ ,„ „„ 145 Tiltó jogszabályba ütköző ügyletek. 11. A vevő szövetkezet alispáni engedélyt kapott arra, hogy tagjai részére tengerit vásároljon; az engedélyt azonban a tagjai előrelátható szükségleténél nagyobb mennyiségre kérte és kapta. Ez engedély alapján a szövetkezet az engedélyezett mennyiségre vételi ügyletet kötött, de csak a tagjai részére szükséges mennyiséget vette át, a többit pedig eladás végett az eladónak engedte át. Minthogy a felek a fölösleges mennyiségről a 3511/1915. M. E. sz. rendelet ellenére intézkedtek és ezzel kihágást követtek el; az egész szerződós, mint tiltó jogszabályba ütköző semmis és annak alapján az alperes sem követelheti a tényleg szállított árú vételárát _ _ 17 Árdrágítás. 24. Ahol az árú nem közvetlenül, hanem a közvetítő kereskedők és ügynökök egész láncolatán keresztül jut a termelőtől, illetve a gyárostól a nagykereskedőhöz és innen a kiskereskedőhöz, a közérdekbe ütköző, aránytalan árdrágítást nem anynyira az egyes közvetítők által egyenkint és külön-külön elért haszon nagysága, mint inkább az áremelkedésnek a közvetítők nagy száma folytán beálló többszörösödése idézi elő. Közömbös tehát az a körülmény, hogy a közvetítő kereskedő nyeresége egymagában még nem haladta volna meg a szokásos polgári hasznot, — a termelésnek, feldolgozásnak és szállításnak a világháború folytán beállott nagy nehézségei a fogyasztó nagyközönség megélhetését már önmagukban is megdrágították ; és minden olyan további mesterséges árdrágító tényező közbelépése, amelyre a közszükségleti cikkek forgalmát lebonyolító kereskedelemnek semmi szüksége nincs, nemcsak fe-