Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Döntvénytár. «7 A budapesti kir. tábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A F. és V. cég kérelmére folyamatba tett egyes­>égi eljárás során hozott jóváhagyó végzés ellen egyedül a kény­szeregyességi adós cég egyik tagja, F. L. nevében ennek részére ügygondnokul kirendelt atyja F. V. élt leifolyamodással, aki sé­* relmesnek tartja a kényszeregyességet gondnokoltjára nézve azért, mert az egyesség feltételei szerint a cég, valamint V. D. cégtag mentesül a kvóta fizetésével a cég kötelezettségei alól, ellenben F. L, a másik cégtag továbbra is kötelezettségben marad. A kir. tábla a maga részéről is helyesnek fogadja el az elsőbíróság amaz intézkedését, hogy a hadifogságban levő cégtag részére ügygondnokot rendelt és az ügygondnokot a íelfolyamo­dás benyújtására jogosultnak tekinti. Érdemben azonban a felfo­lyamodásnak nem adott helyt. A 4070/1915. M. E. sz. rendelet (R.) közkereseti társasá­gok kényszeregyességénéi többrendbeli intézkedéseiből kivehető­leg abból indult ki, hogy ily társaságoknak lehetővé keli tenni kényszeregyesség kötését akkor is, ha egyik tagja hadbavonult. Ily intézkedések hiányában társas cégekre nézve a kényszer­egyesség jótéteménye a háború tartamára illuzóriussá vált volna : minthogy pedig a R. a kivételes hatalom alapján lett kibocsátva és így létrejöttének idejében érvényessége csak a háború tarta­mára szorítkozott, általános irányelvül azt kellett elfogadni, hogy társas cégek egy-egy tagjának hadbavonulása nem gátolja az egyesség megkötését, ha egyébként annak feltételei megvannak. Ez a legislatórius szempont volt nyílván irányadó a R. amaz álláspontjánál, hogy az eljárás megindítása iránti kérelemhez és ajánlat érvényességéhez nem szükséges valamennyi tag aláírása, illetőleg hozzájárulása, hanem a képviselet általános szabályai irányadók. Ebből íoly az is, hogy a R. 1. §. 2. bekezdése erre az esetre a csődtörvény ü247. §-ával ellentétben a fizetőképtelen­ségnek nem hitelt érdemlő igazolását, hanem csak valószínűsíté­sét kívánja meg, mi ezzel szemben hagyatékra vonatkozólag va­lamennyi örökös hozzájárulása szükséges. Abból, hogy a R. meg­engedi az eljárás megindítását bármely tag kérelmére és abból, hogy a jóváhagyás megtagadásának okai között nem szerepel a hozzá nem járult tag beleegyezésének hiánya, következik, hogy ily beleegyezés vagy hozzájárulás nem is feltétele az egyesség jóváhagyásának. Ha tehát a megtagadás egyéb okai fenn nem forognak, a bíró a távollevő tag hozzájárulásának hiányában is köteles az egyességet jóváhagyni. Áttérve már most a megtámadott egyesség tarlalmára, a R. 61. §. 3. bekezdéséből nyilvánvaló, hogy a R. érvényesnek és jóváhagyhatónak tekinti azt az egyességi megállapodást, hogy a 5*

Next

/
Thumbnails
Contents