Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A csatolt nem kifogásolt okiratok tartalmának egybevetéséből megállapíthatóan a társtagok abban állapodtak meg, hogy bármelyiküknek 1919 jón. 30-ig bekövetkező halála esetében a túlélő cégtársnak a másik elhalálozásától számított három hónap alatt joga van nyilatkozni aziránt, hogy a céget a saját számlájára óhajlja-e vezetni és az elhunyt társnak részét megváltani, amely esetben aztán köteles az elhunyt társnak a cégben levő vagyonát annak biztosítása mellett kiűzetni. Kiterjedett a megállapodásuk arra is, hogy ilyen esetben a túlélő cégtárs a másik elhalálozása évének végéig a céget egyedül és önállóan képviseli és jegyzi és hogy a megváltás alapját az elhalálozás évének végével készítendő rendes évi mérleg képezi. Igazolva van, hogy az egyik cégtárs meghalt és bizonyítva van az is, hogy a túlélő cégtárs az elhúnyt társ részének megváltása iránti jogát 1916 dec. 16-án, tehát a szerződés szerinti időben gyakorolta. A cégbirtokosok személyében beállott változás bejelenlését — még akkor is, ha a változás a KT. 98. §. 7. pontja értelmében a társaság feloszlását maga után vonó teltétel bekövetkezte idején állott be — a cégbíróság szabály szerint perenkívüli eljárásban intézi el és a kereskedelmi- és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozásáról szóló 68,300 1914. I. M. sz. rendelet 13—15. §-ai a felek meghallgatását és széleskörű bizonyítást tesznek a perenkívüli eljárásban lehetővé, ami a rendeletnek arra a céljára mutat, hogy a perenkívüli eljárásban nemcsak a jogi, hanem még a ténybeli kérdések is, amennyiben az lehetséges, elbíráltassanak és csak ha ez nem lehetséges, akkor utasítsa a bíróság a felet a rendelet 17. §-a értelmében perre. Erre a szabályra tekintettel a kir. Kúria a felek között a szóbanforgó cégbejegyzés tekintetében keletkezett jogvitát a perreutasítás mellőzésével ebben a perenkívüli eljárásban elbírálhatónak találta. A 'nevezett cégtársak között létrejött szerződésnek fent kiemelt határozmányaiból jogszerűen következik, hogy abban az esetben, ha bármelyikük 1919 júl. 30-ig elhalálozik és ha a túlélő társ az elhúnytnak részét megváltani óhajtja, a túlélő társ a céget a másik elhalálozása évének végéig közös számlára vezeti s egyedül önállóan képviseli és jegyzi, az elhalálozás évének végével azonban a társaság feloszlik és a cég a túlélő társnak kizárólagos birtokába megy át, aki az elhúnyt társnak a cégben levő vagyonát az örökösöknek a fentiek szerint öt év alatt készpénzben kifizetni köteles. Ebből folyóan nem szenvedhet kétséget, hogy a céget a túlélő társ az elhúnytnak halálától kezdve az 1916 végéig közös-